Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

lettel rendelkezik, és így csődbe jut. A Népboltnál a raktárkezeléssel nincsenek tisztában. A Háztartási Boltnál a könyvelésekkel nincsenek azsurban. Meg kell nézni, hogy az árupolitika, az üzletpolitika rendben van-e, olyan raktárkészlettel rendelkezik-e, amelyet értékesíteni tud stb. A szerződések szempontjából is szomorú a helyzet, 40 vállalat közül 13 kötötte meg a szerződéseit. Ez egyharmada az összes vállalatnak. A legsürgősebb jelentéseket kérem, hogy miért nem kötötték meg a szerződéseket.

2 Sándor Dezsőné: megkérdezi, hogy mi a kereskedelmi központok szerepe a vállalat felé és a minisztérium felé. Hardi: A kereskedelmi központok nekünk nagy segítséget fognak nyújtani. A szerződési és ellenőrzési részt leveszik a vállunkról. A szerződéskötésekkel kapcsolatban mi csak felügyeletet fogunk gyakorolni, és mi nézzük meg a vállalatok személyzeti és raktározási kérdéseit. Kiss: A jelentésekkel kapcsolatban megemlíti, hogy az előadók ezeket olvasták és felküldtek az üzemgazdasági osztályra, hogy pénzügyileg van-e hozzászólásuk. A pénzügyi osztály nem tudott hozzászólni és a/a került az egész jelentés. Ennek így nincsen gyakorlati értéke. A részletes kérdőív azt célozza, hogy szétbontsa a problémákat, amelyek külön-külön osztályokat érdekelnek. A referensek feladata, hogy a szervezési osztályon megtekintsék az Ő vállalatuk jelentéseit. Főleg az új előadóknak kell, hogy megismerjék a vállalatukat. Ha felkeresik a vállalatokat az elvtársak, figyeljenek fel a hibákra, de legyenek nagyon óvatosak a tanácsadással. Ugyanis hajlandók arra az emberek, hogy a felelősséget áthárítsák más ember vállára. A referensek, ha nincsenek egy kérdéssel teljesen tisztában, akkor addig ne adjanak tanácsot, amíg itt bent meg nem beszéljük a kérdést. Kisebb ügyekben, amikor az első szempillantásra helyesen látnak, természetesen adhatnak tanácsot. Fazekas Ernő: megemlíti, hogy a vállalatok belső ügyeinek megismeréséhez szükséges volna, ha a vállalati ÜB-ülésekre meghívót kapnánk, tárgysorozattal együtt, így az ott napirendre kerülő gazdasági és személyzeti kérdésekkel alaposan tudnánk foglalkozni. Másik kérdés a gyáriparnak a kérdése. Úgy látom, hogy az ipari elvtársak bizonyos sovinizmusba estek. Eddig verekedtek a gyárak azért, hogy egy nagykereskedőt kiszolgálhassanak, ma fordított a helyzet. Most úgy szeretnék ellátni a kereskedelmi szerveket, hogy ezek külön hasznot fizessenek nekik. Ezt a helytelenséget kellene megszüntetni. Csik Jenő: a vállalatokhoz való kiszállásnál, ha szociális problémák vagy a gyártás kapacitásával és annak felfokozásával kapcsolatban olyan problémák merülnek fel, amelyeket saját maguk nem vesznek észre, adhatunk-e mi jó tanácsot vagy javaslatot ilyen téren. Dr. Koltai Iván: az ipar részéről a sovinizmus megnyilvánul abban is, hogy az értékesítési részlegeknek leválasztásával, az ezzel járó költségtényezőket az ez év január elején hozott GF határozat

3 ellenére sem hajlandók átadni. Ez nagymértékben befo-