Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

Bevezető

tásával egyidejűleg ugyanis állami tulajdonba kerültek mindazok a vállalatok is, amelyeknél az államosított bankoknak legalább 20%-os érdekeltségük volt. Ezek között számos kereskedelmi cég is volt. A bankállamosítások következtében állami rendelkezés alá vont kereskedelmi vállalatok névjegyzékét 1948. február 10-én tették közzé a hivatalos lapban.

59 A későbbi hetekben még néhány pótlásra került sor. Végeredményben hét nagybank 93 kereskedelmi vállalatáról (vagy érdekeltségéről) volt szó, ezeknek egy része kizárólag belkereskedelmi, vagy részben belkereskedelmi forgalmazással is foglalkozó cég volt. Az állami kezelésbe vett kereskedelmi vállalatokat meghagyták eredeti szervezetükben, vezetésüket azonban állami megbízottak vették át. A belkereskedelmi ágazat állami szektorának további bővülésére adott lehetőséget az egy hónappal később, március végén, az ipari termelés frontján végrehajtott radikális államosítás. Az ekkor államosított üzemeknek egy részét a NIK kötelékébe utalták. A NIK-vállalatok a magyar nehézipar, gépipar, elektromos ipar legjelentősebb termelőüzemeiből tevődtek ki, s ezek korábbi gyári eladási, illetve detailkereskedelmi tevékenysége most állami kézbe került. A Nehézipari Központ meghagyta a gyáraknál az értékesítési részlegeket, irányításukat azonban központosította s, az IKART felszámolásával egyidejűleg, ezeket saját Értékesítési Osztálya alá rendelte. Az önálló állami kereskedelmi részvénytársaságok kiépítése tovább folytatódott 1948 tavaszán. Az államosítások addigi eredményeire támaszkodva lehetővé vált a lakossági ellátás legszűkebb keresztmetszetének, az'élelmiszer-árusításnak nagykereskedelmi szektorában az állami irányítás fokozottabb érvényesítése. 1948 májusában a Gazdasági Főtanács határozatot hozott a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. (KÖZÉRT) megalapításáról. Ezt követte még ugyancsak májusban a Tűzifakereskedelmi Rt. (TÜKERT), majd az Állami Áruházak Rt., s végül az Állami Borforgalmi Rt. életre hívása.

60 (Lásd a 97/C sz. dok.) 1948 folyamán még egy intézkedés segítette az állami nagykereskedelmi szektor kiszélesítését. A kormány a tervgazdálkodás szükségleteire való tekintettel felhatalmazta a tárcákat, hogy minden olyan vállalathoz, amelynek működése az újjáépítés, a hároméves terv megvalósítása, a jóvátétel vagy egyéb nemzetközi szerződésen alapuló kötelezettség teljesítése szempontjából jelentőséggel bír, az illetékes miniszter vállalatvezetőt rendelhet ki. E jogszabály alapján több nagykereskedelmi cég állami rendelkezés alá vonása történt meg.

61 Az iparban 1948 tavaszán bekövetkezett nagyarányú államosítások, majd az állami nagykereskedelem kiépítésének meginduló folyamata megkérdőjelezte az ipari és kereskedelmi magáncégek legjelentősebb érdekképviseleti szervezetének, a kereskedelmi és iparkamarák rendszerének létjogosultságát. A kereskedelmi és iparkamarák, amelyek még a polgári állam kiépítése idején, a kiegyezés után jöttek létre, mélyen beágyazódtak a kapitalista államszervezetbe.

62 Az államigazgatás a felszabadulás után is erősen támaszkodott a kamarai tisztviselők szakértelmére. A kereskedelmi és iparkamarák megbecsülését mutatta, hogy a koalíció első éveiben további felhatalmazásokat is kaptak a kormánytól, helyzetjelentéseiket pedig nemcsak az