Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében

A kamarák közigazgatási jellegű működését azért tartjuk továbbra is kívánatosnak, mert sem az iparügyi miniszter, sem a kamara jelenlegi közigazgatási szervekkel nem rendelkezik. Ezzel szemben a kamarák megfelelő' szakértelemmel és kellő tárgyi felté­telekkel bírnak, és így a rájuk háruló közigazgatási feladatokat - kellő átszervezés után - megnyugtató módon meg tudják oldani. A magunk részéről kívánatosnak tartottuk azonban, hogy a kamara testületbe olyan egyének kerüljenek, akik a demokratikus követelményeknek minden tekintet­ben megfelelnek. Figyelemmel arra a körülményre, hogy a kamarai tagságoknak választás útján való betöltése demokratikus szemszögből, de a szakszerűség tekinte­tében sem volna megnyugtató módon biztosítható, javasoljuk a vonatkozó rendeletek olyan értelmű módosítását, hogy az önkormányzati testületi tagokat az iparügyi miniszter úrral egyetértésben az ipartestületek, valamint a szabad érdekképviseletek vezetői közül miniszter úr nevezze ki. Megjegyezni kívánjuk, hogy a kinevezés a de­mokrácia elveivel nem ellenkeznék, mert a kinevezendőket az érdekeltség már egyszer úgyis megválasztotta valahol. Az állam közigazgatási feladatainak megnövekedése szükségessé teszi, hogy a keres­kedelmi és iparkamarák az állami közigazgatásban - szakszerűségüknek megfelelő­en -jelentékenyebb szerephez jussanak, ezért a kamarák közigazgatási jellegű munka­körének kiterjesztését, illetőleg hatósági jogkörrel való felruházását javasoljuk. A ke­reskedelmi és iparkamarának a gazdasági közigazgatásba való fokozottabb bevoná­sára a mai viszonyok között nagy szükség van, mert az alsófokú gazdasági közigaz­gatásunkban a szakszerűség hiányai erősen jelentkeznek. Erre mutat az a körülmény is, hogy a II. fokú közigazgatási szervek, főképpen a kereskedelmi és ipari közigaz­gatási ügyekben meghozott véghatározatok ellen előterjesztett jogorvoslat során hoz­zájuk került ügyekben rendszerint a kamarák véleményét kérik ki, és ezeket sok helyen szinte megvizsgálás nélkül magukévá teszik. Lényegesen csökkenthetők a közigazga­tás költségei, hogyha egy komplikált útvonal helyett a II. fokú közigazgatás feladat­köre a kamarákra ruháztatnék át­A fentiek szerint a kereskedelmi és iparkamarák hatásköre az eddigi hatáskörök­nek megtartásával az alább felsorolt teendőkre volna kiterjesztendő: a II. fokú iparhatósági teendők ellátása, a törvényhatóság, illetőleg a thj. város polgármestere és a vm. alispánja hatáskörébe tartozó ipari és kereskedelmi vonatkozású ügyek intézése, a céglajstromok vezetése, a helyi érdekképviseletek feletti felügyelet, a 3 éves terv, valamint az anyag- és áruelosztás közigazgatási munkájában való fokozottabb részvétel, az ipari és kereskedelmi szakoktatási intézmények létesítése és fejlesztése, a szövet­kezetek érdekképviseleti ügyeinek ellátása stb. Megfontolandó volna az is, nem kellene-e a Belkereskedelmi Igazgatóság ügykörét is a budapesti kereskedelmi és iparkamara hatáskörébe utalni, mely esetben az említett szerv a budapesti kamarába olvadna be. !

Next

/
Thumbnails
Contents