Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)
II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében
Természetes, hogy a tervek és számítások feltételezésekből indulnak ki, melyek valóra válása nagyjából három előfeltétel bekövetkezésétől függ: 1. Indít-e a MÁV oly nagyszámú filléres vonatot, hogy Budapestről és az ország nagyobb, illetve közlekedés szempontjából jól fekvő városaiból az előirányzott kb. 15 000 látogató leszállítható legyen. • 2. Engedélyezik-e a szomszédos államok a közelebb fekvő városokból a remélt kb. 5000 főnyi határátlépést. 3. Részt vesznek-e kellő számban a magyar nagyvállalatok, melyeket viszont nagymértékben ösztönöznének a kiállítási anyagok szállítását elősegítő rendkívüli kedvezményű MÁV díjtételek. A Vásár megtartásának időpontja egybeesik a centenáris Szegedi Ünnepi Hetek 1948. július 31-től augusztus 14-ig terjedő tartamával. A párhuzamosan megrendezésre kerülő Szabadtéri Játékok, jugoszláv és román résztvevőkkel megerősített zenei, képzőművészeti és sportesemények, valamint országos és nemzetközi kongresszusok oly nagymértékű idegenforgalmat vonzanak, hogy a számításba vett kb. 70 000-res jegyeladás optimizmusa jogosultnak látszik, sőt valószínű, hogy a kedvezményes utazási igazolványokkal kapcsolatosan jelentékeny jegyelővétellel is lehet számolni, ami viszont a Vásár finanszírozását könnyíti meg. III Befejezésül hangsúlyoznunk kell, hogy a tervezett jellegű és méretű Délkeleteurópai Ipari Vásár jótékony hatását nemcsak az árusító kisiparosok, a vásár kiépítésénél és fenntartásánál foglalkoztatott dolgozók, valamint az idegenforgalom által érintett egyéb kisegzisztenciák éreznék közvetlenül, hanem közvetve befolyásolhatná Szeged egész gazdasági struktúrájának helyes irányban történő átalakítását, éspedig 1. A nemzetközi verseny és a nemzetközi látogatók az ipart termékeinek állandó minőségi feljavítására serkentenék, ennek további folyománya 2. a kereslet fellendüléséhez, a termelés kiterjesztéséhez és a munkahelyek szaporodásához vezet, végül 3. alkalmat ad az átmenő kereskedelemnek a jelenleginél jóval nagyobb nyomatékú, Szegeden történő bevonására. A szegedi Délkelet-európai Vásár megrendezése nem egyéb, mint racionalista kihasználása Szeged földrajzi adottságainak, támogatás megbénított gazdasági életének újjáélesztésére az egyedül elképzelhető jugoszláv-román orientáció révén. Másolat. - UMKL KSZM 1/1. 1948-3120/3891. Az engedély kiadását bonyolította az, hogy a 6530/1947. ME sz. rendelet alapján nemzetközi gazdasági árumintavásárok és kiállítások rendezésére csak az Árumintavásári és Kiállítási Központ adhatott engedélyt. A Központ nem támogatta a szegediek kérelmét. Végül a Minisztertanács február 12-i ülésén hozott határozatában hozzájárult az engedély kiadásához azzal, hogy biztosítékot kell kérni a külföldi kiállítóktól, hogy Szegeden kívül az országos nemzetközi vásáron is részt vesznek. A minisztérium így a kért engedélyt megadta, bár a vásár időtartamát 10 napra csökkentette. 1 A kihagyott rész egy kimutatást tartalmaz: az 1946-1947-ben rendezett vásárok adatainak összevetése az 1948-as vásár tervszámaival.
