Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében

Az utánpótlási árak érvényesítésével kapcsolatban felmerült továbbá az az aggály is, hogy egy ilyen irányú törekvés elismerése esetén a kereskedelem gazdaságilag kellően nem indokolható vagyonszaporulathoz jut. Abban az esetben, ha ezt az aggályt közgazdasági szempontból alaposnak ismerhetném el és valóban pozitív vagyonszaporulat állna elő, a jövedelem-többletadó rendszerünk alkalmazása maradéktalanul lefölözné azt, és ez esetben már állami jövedelemszaporulatot okoz. Végül rá kell mutatnom arra, hogy utánpótlási árrendszerünk jelenlegi formája mellett a forintmérlegró'l szóló 1790/1947. ME számú rendelet végrehajtása súlyos nehézségek, végső kifejló'désében pedig alig áthidalható gazdasági, igazgatási és adózási problémák forrása lehet. Az eló'adottak alapján felkérem tehát a Gazdasági Fó'tanácsot az Anyag- és Árhivatal oly értelmű utasítására, hogy az utánpótlási árak alkalmazását tegye lehetővé, illetve az utánpótlási árak alkalmazását árcsökkenés és áremelkedés esetére azonos módon szabályozza. A másolat hiteléül Joszt miniszteri irodatiszt Hiteles másolat. - UMKL GF XIV. 1-b. 1947-3811. A miniszter helyett: Koszér Nándor s. k. államtitkár 66/B Budapest, 1947. május 5. A GAZDASÁGI FŐTANÁCS TITKÁRSÁGÁN KÉSZÜLT FELJEGYZÉS AZ UTÁNPÓTLÁSI ÁRAK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRŐL A kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter előterjesztést kíván tenni a Gazdasági Főtanácshoz az utánpótlási árak érvényesítése tárgyában. Kéri, hogy az utánpótlási árak eddigi rendszerétől eltérően a jövőben a kereskedelem az utánpótlási árakat minden további nélkül árkalkulációban érvényesíthesse. Tárgyra vonatkozóan Jancsár osztályfőnök úr

1 a következő információt adta: Az utánpótlási árak kérdése az egész stabilizációnak központi kérdése és sarkpontja. Köztudomású tény, hogy a stabilizáció kezdetén az Anyag- és Árhivatálnak olyan árakkal kellett indulnia, amely árak sokszor mélyen alatta maradtak a világpiaci áraknak. A fejlődés azonban oda tendál, hogy a belföldi árnívót a lehető legkisebb megrázkódtatással a világpiaci árnívóhoz közelebb vigyük, sőt azt el is érjük. Minél inkább építi ki a magyar állam kereskedelmi kapcsolatait a külfölddel, annál égetőbben jelentkezik a szüksége annak, hogy a belföldi árnívót a külföldivel összhangba