Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

művelődési színvonalának növelésére, az állam s egyház szétválasztására, az oktatási anyag korszerűsítésére. 1919. március 29-én jelent meg a Forradalmi Kormányzótanács XXÍV. számú rendelete az iskolák államosításáról. A rendelet kimondta: „l.§ A Magyarországi Tanácsköztársaság az oktatás ügyét állami feladatnak tekinti. Ehhez képest a Tanácsköztársaság valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézetet a saját kezelésébe veszi át. Az intézetek céljaira szolgáló minden ingatlan és ingó vagyon a kormányzótanácsi rendeletnek az alapján köztulajdonná válik." ,,2.§ A Tanácsköztársaság a munkásság művelődésének emelésére minden eddiginél nagyobb szabású oktató- és nevelőmunkát szándékozik végezni. "

15 A Kormányzótanács rendeletét április 12-én és 18-án követte a Közoktatásügyi Népbiztosság 7. és 10. sz. rendelete az államosítás végrehajtásáról. E rendelettel szinte azonnal lehetőség nyílt az osztatlan iskolák megszüntetésére. Az egy községben levő felekezeti iskolákat ugyanis a rendelet értelmében többtanítós osztott iskolává vonták össze. így vált lehetővé, hogy május 2-ig több mint 1500 községben megszűnt az osztatlan iskola.

16 A Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt nemcsak az államosítás kérdését oldotta meg, hanem az oktatást is új alapelvekre helyezte: a hatosztályos népiskola helyett bevezette a nyolcosztályos kötelező oktatást. Ezzel a Magyar Tanácsköztársaság megteremtette a nyolcosztályos, kötelező, ingyenes népiskolát, általános iskolánk történeti elődjét. A polgári iskolát és a gimnázium alsó osztályait eltörölte. A nyolcosztályos elemi iskolára ötosztályos középiskolát és négyosztályos ipari szakiskolát és középfokú szakoktatást épített, célul tűzve ki a tankötelezettség 18 éves korig való kiterjesztését. A középiskola egységes műveltséget adott, a szakiskolák egyenlő rangúak voltak a középiskolákkal. A Közoktatásügyi Népbiztosság az iskolák tantervi anyagát is mélyrehatóan megváltoztatta. Mindenekelőtt a tananyagban méltó helyet szenteltek meghamisított forradalmi hagyományaink méltó értékelésének, mind az irodalomban, mind a történelemben. A latin iskolák privilégiumának megdöntése céljából megszüntette a klasszikus nyelvek kötelező oktatását. Arra törekedett, hogy a technikai műveltség anyagát az általános műveltségi anyag szerves részévé tegye. Eltörölte az iskolában a vallásoktatást, a tananyagot a tudományos szemlélet alapjára helyezte. A pedagógusokat átképző tanfolyamok segítségével igyekezett alkalmassá tenni az új iskola számára. A Magyar Tanácsköztársaság - fennállásának néhány hónapja alatt - intézkedéseivel tehát gyökeresen meg akarta változtatni a magyar művelődésügy elmaradottságát, és példát mutatott a dolgozó nép ügyét szolgáló iskolaszervezet megteremtésére. A Tanácsköztársaság közoktatási törvénye magába foglalta a haladó iskolarendszer legfontosabb követelményeit, megvalósította a legjobb magyar pedagógusok elképzeléseit. A külföldi imperialista erők segítségével uralomra jutott ellenforradalmi rendszer eltörölte a Tanácsköztársaság oktatásügyi reformintézkedéseit. A fehérterror első áldozatai között haladó pedagógusok is voltak. A haladó pedagógusok tömegei