Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1948 I. ISKOLASZERVEZETI ÉS TANTERVI KÉRDÉSEK AZ ÁLLAMOSÍTÁS ELŐTT

ványt akar szerezni. Ennek következtében a dolgozók iskolái nem a társadalom szükségletei szerint oszlanak meg iskolafaj szerint, hanem teljesen anarchikus képet mutatnak, így pl. alig van óvónőképző, ipari középiskolák nagyobb számban is csak legújabban keletkeztek, ezzel szemben túltengenék a tanítóképzők és a pusztán bizonyítványgyárrá süllyedt, de semmilyen reális képzést nem nyújtó polgári és általános iskolák. Ez utóbbiak pénzügyi szempontból is súlyos és felesleges terhertételt jelentenek. (Költségvetési előirányzatuk 3 018 000 forintot tesz ki.) 2. A parasztdolgozók iskoláinak szervezése, valamint a már előbb említett dolgozók polgári iskolája és a tanítóképző létesítése is elhibázott lépésnek minősíthető, mert ezek az iskolák csupán demokratikus frazeológiával létrehívott intézmények, a valóságban azonban a szegényparasztság és a munkásság számára alig jelentenek valamit. c) Pedagógiai jellegű hibák 1. Teljesen helytelen az, hogy a felnőtt dolgozók iskoláiban ugyanaz a tantervérvényes és ugyanazok a tankönyvek használatosak, mint a normális korú gyermekek megfelelő iskoláiban. Ilyen módon az iskola egyrészt nem épít arra az előnyre, amit a felnőtt dolgozók gyakorlati tudása jelent, másrészt gyermekek mentalitásához szabott olvasmányokkal és feladatokkal tömi tele a dolgozók fejét. így ezután állampolgári, szociológiai stb. ismeretek tanítására alig van mód, vagy éppen semmilyen mód nincs, a demokrácia tehát kiad a kezéből egy erős, demokratikus nevelőeszközt. 2. A dolgozók iskoláiban tanító tanerők képzettsége sem megfelelő. Ez nyilvánvaló a parasztdolgozók iskoláiban tanító lelkészeknél, jegyzősegédeknél stb., de fennáll a tanári okleveles nevelőknél is. Ezek ugyanis csupán azt tanulták meg, hogyan kell gyermekeket tanítani, arról azonban a legtöbbnek fogalma sincs, hogyan közeledjék a hasonló anyagot tanuló felnőtthöz. Mindezen hibák kiküszöbölésére és a népi demokrácia szempontjainak érvényesítésére pártunk pedagóguscsoportjának vezetősége január 19-én tartott ülése alapján a következő javaslatokat teszem: 1. A dolgozók iskolái ügyét új rendeletnek kell szabályoznia, mely kimondja, hogy ezek a felnőttoktatás intézményei, önálló iskolák, aminek demonstrálására legalább néhány helyen főfoglalkozású igazgatókat és tanárokat kell alkalmazni. 2. A dolgozók iskoláit a VKM-ben külön főosztály vezetése alatt kell egyesíteni. Ez igen fontos. Ehhez kell tartoznia a jelenleg társminisztériumok fennhatósága alatt álló dolgozók szakirányú középiskoláinak is. Egy ilyen főosztály létesítésével megszűnnék az az állapot, hogy dolgozók iskolái hatra-vakra szerveződnének, ezenkívül azok irányítása teljesen a népi demokrácia baloldalának kezébe kerülne. Természetes, hogy a főosztály vezetője csak kommunista lehet, az előadók pedig a két munkáspárt megfelelő emberei lennének. 3. Az új költségvetési évben minden eddigi dolgozók iskolája csak úgy működhetne tovább, ha ettől a főosztálytól új működési engedélyt kapna. Ezzel egyrészt racionalizálni lehetne a dolgozók iskolái eloszlását, ami az államháztartás számára is jelentős megtakarítást eredményezne, másrészt - és ez a leglényegesebb - az egyházat ki lehetne szorítani a dolgozók iskoláiból.