Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 I. A HÁBORÚS KÁROKRÓL, AZ OKTATÁS MEGINDULÁSÁRÓL

lettek volna az első iskolamagvak, amelyek ha benépesülnek, utána más kerületek­ben is új iskolamagvakat létesíthetünk és így építjük ki városunk iskolaügyét. A polgármester utasítására nem a megjelölt épületekben, hanem az Ókollégiumban kezdtük meg a tanítást, így volt ez célszerű, mert közbiztonság csak a város közepében és a városháza közelében volt akkor még annyira megnyugtató, hogy a polgármester ide ajánlotta az iskolák megnyitását. Másnap, november 18-án az Ókollégium első emeletén két tantermet hoztunk rendbe: a romokat eltakarítottuk, a szemétből az ér­tékeket kiválogattuk, a padokat összehordtuk és elrendeztük stb. M. Hajagos Mária, M. Lázár Julianna, M. Gömöri Etelka, Frigyessy Ferencné, Gombkötő Klára és Radnai Antal tanerők, valamint 12 gyermek segítségével. A 2 tanterem közül az egyik az elemi iskolák, a másik a középiskolák közös terme volt. A következő napok­ban újabb és újabb termeket kellett rendbe hozni és elfoglalni, mert a tanulók tömeges jelentkezése megkívánta, hogy az elemi iskolát osztályokra tagoljuk, a középiskolákat pedig iskolafajonként szétválasszuk. November 20-án, az első tényleges tanítási na­pon, a tanítás megkezdése előtt értekezletre gyűlt össze a tantestület, amelyen üdvö­zöltem a munkába álló első tanerőket, és kértem, hogy komoly időhöz mért komoly munkával végezze mindenki a romeltakarító, nevelő és nemzetépítő munkát. Nem politizálni akarunk, semmiféle politikai érdek szolgálatába állni nem akarunk, előt­tünk csak a magyar gyermek, a nemzet jövője lebeg, és ezért, kéz a kézbe téve fogunk együtt munkálkodni. Miután vezetőre is szükségünk van, azt javaslom, hogy korára és viselt hivatali állására tekintettel Gombkötő Antal tanügyi főtanácsos, nyugalma­zott kir. tanfelügyelő bízassék meg a testület vezetésével. A testület a javaslathoz hozzájárult. Ezután Kovács Bálint református lelkész bejelentette, hogy a Csokonay utcában Hatvani Lajos, Mester István és Csiszár Albert tanárok már napokkal előbb iskolát nyitott, de örömmel csatlakoznak a most szervezett központi iskolához. A november 17-i jelentésemben szerepelt és az értekezletre a központi iskolához csatlakozott tanerők névsora a következő: Kubinyi Margit, Pintér Mária, M. Gömöri Etelka és Frigyessy Ferencné tanítók, Gémes Mihály és Bakos Kálmán dr. hitokta­tók, Gombkötő Antal, M. Hajagos Mária, M. Lázár Julianna, Gombkötő Klára, Radnai Antal, Radnai Antalné és Horák Jenő tanárok, Vásárhelyi Zoltánná zene­tanárnő, Gombkötő Márta óvónő és Frigyessy Magdolna tanítónő jelölt, továbbá Hatvani Lajos, Mester István és Csiszár Albert tanárok. Őket tekintjük a romeltaka­rítás után az iskolák újjáélesztésében az élharcosoknak. A tantestületnek odaadó és lelkiismeretes munkája rohamos fejlődésnek indította az iskolát. Az Ókollégiumban nem volt már elegendő férőhely az egyre szaporodó osztályok számára, s ezért a város több kerületében újabb és újabb iskolák szerve­zésére, iskolaépületek elfoglalására került sor. Ennek a fejlődésnek folyamán lett az, hogy 1945. január 2-án az egyes iskolafajokat szárnyra kellett bocsátani. A szárny­rabocsátásról a következő volt a helyzetkép: az Ókollégium földszinti 4 tantermében váltakozó rendszer mellett 8 elemi osztály működött; az épület első emeletén 5 tan­teremben a kereskedelmi középiskola és a mezőgazdasági középiskola foglalt helyet; a második emelet 7 tantermében és a földszinti 1 tantermében a polgári iskola mű-

Next

/
Thumbnails
Contents