Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 IV. A NEVELŐKÉPZÉS REFORMJÁNAK KÉRDÉSEI

vénytervezet első, kiadmányozott fogalmazványa is. A rendelettervezeten a következő bejegyzés olvasható: „A kérdés időközben a pedagógiai főiskolák megszervezésével elintézést nyert. Erre vonatkozólag a főiskolák szervezetének megfelelő új jogszabálytervezet készítendő. Az ügyirat a/a. teendő. Budapest, 1940. január 27. Olvashatatlan aláírás" 228/D Budapest, 1947. május 14. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI ÜGYOSZTÁLY FELJEGYZÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI NEVELŐKÉPZÉSRŐL KÉSZÍTETT TÖRVÉNYTERVEZETRŐL A VI. üo. általánosságban helyesnek és reálisnak tartja a nevelőképző főiskolák felállításáról készült törvénytervezetet. Az egyházak autonómiája alapján azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ha a törvénytervezet szellemében az angolkisasszonyok polgári iskolai tanárképző főiskolája át is alakul nevelőképző főiskolává, egyházi autonóm jellegű intézménynek kell maradnia. Ez természetesen nem érinti azt a tényt, hogy mint eddig is, az itt végzett növendékek állami tanárvizsgáló bizottságok előtt nyerik el nevelői képesítésüket. Úgy tudjuk, hogy az egyházak és különösen a katolikus egyház is részt venne a nevelőképző főiskolák felállításában. Esetleg maga az angolkisasszonyok polgári tanárképző főiskolája volna átalakítható ilyen egyházi nevelőképző főiskolává. Az egyházak autonómiáját sértené a tervezetnek az a pontja is, amely szerint a tanítóképzők megszűnésével kapcsolatban alakuló nem állami, tehát felekezeti tanítóképző akadémiák növendékei állami tanárvizsgáló bizottságok előtt nyernék el képesítésüket. Az autonómia követelményeit nem elégíti ki az a tény, hogy a fenntartó hatóság társelnököt küld a bizottságba, sőt még az sem, ha ezekben a bizottságokban állami tanárok és a fenntartó intézmények tanárai egyforma számban szerepelnek. Az ügyosztály véleménye szerint a törvénytervezet jogszabálytani szempontból kifogásolható, a szabályozandó anyagot nem tagolják kellően fejezetek, címek (olyan viszonyokat kíván szabályozni, amelyek törvényi szabályozás terére nem tartoznak, hanem végrehajtási rendeletekben, szervezeti és tanulmányi szabályzatokban szabályozandók, 7. § 4. bekezd.). A főiskola szervezetében a dékáni rendszer alkalmazása kifogásolható és megfontolás tárgyát kell hogy képezze. Ezek alapján az ügyosztály fenntartja magának a jogot, hogy a törvénytervezet végleges kiformálása előtt véleményét kifejtse, amire az idő rövidsége miatt eddig nem volt alkalma. Két olvashatatlan aláírás Belső ügyviteli irat. — UMKL VKM III. 1947—30 743. 688