Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 IV. A NEVELŐKÉPZÉS REFORMJÁNAK KÉRDÉSEI

egy tagját az Országos Köznevelési Tanács, két tagját a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete küldi ki. Az egyetemi bölcsészeti karok az igazgatás, oktatás és nevelés terén megnövekedett feladatukat berendelt tisztviselők, előadók, egyéb elégséges számú segédszemélyzet felhasználásával töltik be. Ezeket - legalább részben - át lehet venni az eddigi tanárképző intézetek és tanárvizsgáló bizottságok tisztviselőiből és tudományos, illetőleg pedagógiai személyzetéből - tevékenységük teszi lehetővé, hogy mind a pedagógia professzora, mind az egyetem tanárai mentesüljenek a nevelőképzés aprólékos igazgatási és oktatási gondjaitól, és idejük java részét továbbra is tudományos munkásságuk folytatása, választott előadásaikra való készülés és az intézeti munka szabad irányítása töltse ki. Az egyetemi tanárra csak a nevelőképzés szakés pedagógiai irányú vezetése tartozhatik. A gyakorlógimnáziumok és általános iskolák a bölcsészeti karral kerülnek szorosabb kapcsolatba, illetőleg a bölcsészeti kar igazgatása alá rendeltetnek. Magától értetődik, hogy a jelenleg működő három bölcsészeti kar képtelen lenne megbirkózni a nevelőképzés egészével. Sürgősen szükség van a pécsi tudományegyetem bölcsészeti karának újból való felállítására. Ugyancsak szükség van - minden egyetem bölcsészeti karán - a megnövekedett hallgatói létszámra, és az új kívánalmakra való tekintettel (lélektan, elmélyedőbb elméleti és gyakorlati pedagógiai képzés, szociológia, nevelési szociológia stb.) lényeges, jelenleg hiányzó vagy szünetelő tanszékek felállítására, illetőleg betöltésére. Az egyes bölcsészeti karokkal kapcsolatban, azok partikuláiként az ország különböző vidékein hozzávetőlegesen 15-20 nevelőképző akadémia felállítására kell intézkedést hozni. Azt, hogy nevelőképző akadémiát hol kell felállítani, illetőleg fenntartani, kizárólag a nevelőképzés érdekeinek szem előtt tartásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. Nevelőképző akadémiát csak internátussal és gyakorlóiskolával együtt lehet fenntartani. Csak olyan nevelőképző akadémiát lehet fenntartani, amely szervezet, tanterv, az alkalmazott tanárok száma, képesítése és szakképzettsége, valamint elhelyezése, felszerelés és tanszerek tekintetében - ide értve a műhelyeket, gazdasági gyakorlóterületet, gyakorlóiskolát, tudományos intézeteket - a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel. A nevelőképző akadémia létesítésére, szervezésére és fejlesztésére vonatkozóan az egyes egyetemek bölcsészeti kara tesz javaslatot. A nevelőképző akadémiának három évfolyama van. A nevelőképző akadémia és a vele kapcsolatos összes intézmények élén, mint azok felelős vezetője, az akadémiai igazgató áll. Az akadémiai igazgatót középiskolai tanári oklevéllel vagy átmenetileg tanítóképző intézeti tanári oklevéllel rendelkező tanárok közül, az egyetem bölcsészeti karának