Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 II. AZ OKTATÁSÜGY NÉHÁNY TARTALMI KÉRDÉSE

Tankönyvi Bizottsága hónapokig tartó munkába vegye, és szakszerűség, módszer és szövegezés szempontjából ilyen apró részletekig menő bírálat alá vesse. Ilyen részletek megvitatását szinte a végtelenségig lehetne folytatni, és ekként egy-egy tankönyv javítását jóformán sohasem lehetne befejezni. Ezért a „Ma" sürgető körülményei között sérelmesnek kell mondanom az ilyen természetű követelményeket és kifogásokat, amelyek mindinkább a kívánságok teljesítésének feltétlen igényével, sot az esetleges vitatható álláspont kényszerének erejével lépnek fel. Sérelmes a Tankönyvi Bizottságnak ez az eljárása, különösen azért, mert ezzel is hozzájárul a tankönyvellátás alig elszenvedhető késedelmének további fokozásához. Még súlyosabb természetű az a sérelem, amely a katolikus iskolákat a Tankönyvi Bizottság részéről az eddig tiszteletben tartott vallási és hitelvi kérdéseknek feszegetésével érte. Azok a világnézeti természetű követelmények ugyanis, amelyeket a Tankönyvi Bizottság több esetben az engedélyezéshez való miniszteri hozzájárulás feltételeiként közölt, kétségtelenné teszik a bizottságnak azt a felfogását, hogy kiirtandónak tartja a tankönyvekből, a katolikus tankönyvekből is, az „ideológiai célzatosságnak" mondott szellemet, vagyis az Isten hitére épített valláserkölcsös nevelés egész rendszerét. Kiemelkedik ezek közül is „Az ember élete" c. kat. ált. isk. VII. osztálya számára készült tankönyvünkre vonatkozóan f. évi október 1-én 837/1947. sz. a. megküldött és hivatalosan is alátámasztott állami bírálat, amely több helyen durva, sértő hangon támad a vallásos meggyőződésnek itt-ott beiktatott megnyilatkozásai ellen, a támasztott követelmények tekintetében pedig lényeges hitelvi kérdésekbe is beleavatkozik. Tudomásom van róla, hogy különösen az utóbbi sérelem orvoslása végett a Katolikus Tanügyi Tanács közvetlen átiratban fordult az Orsz. Közn. Tanács Tankönyvi Bizottságához. Amikor az abban foglalt tiltakozásnak a magam részéről is nyomatékot kívánok adni, megállapítom, hogy a Tankönyvi Bizottság eljárásával súlyosan túllépi az állami felülvizsgálat törvény szabta kereteit, sot a hithirdetés jogát sértő állásfoglalásával, valamint a tankönyveinkkel kapcsolatos különféle nehézségek csoportosításával kísérletet tesz arra, hogy a hitvallásos nevelés szabadságát is korlátozza. Tisztelettel megkérem ezért Miniszter Urat mindezeknek a sérelmeknek orvoslására és a tankönyveink engedélyezése körül felmerült akadályoknak mielőbbi elhárítására, mertenélkül abban a dilemmában, amelyet a rám nehezedő kettős követelmény: egyfelől a miniszteri hozzájárulás feltétele, másfelől tanulóinknak tankönyvekkel való, immár halaszthatatlan ellátása állít elém, lelkiismeretem a kétségtelenül nagyobb szükségletnek kielégítését, a tankönyveknek miniszteri hozzájárulás nélkül való kibocsátást kényszeríti rám. A mostani állapotnak továbbra is fennmaradása esetén meg kell ezt tennem a törvénytiszteletnek abban az érzésében, hogy az első kötelességnek a magam részéről eleget akartam tenni, a tankönyveinknek 3-2-1 hónappal ezelőtti bemutatásával eleget is tettem. Tekintettel a tanév előrehaladott voltára, a tankönyvek rendelkezésre bocsátásával huzamosabban várni