Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1947 I. AZ ISKOLAREFORM ÁLTALÁNOS ÉS SZERVEZETI KÉRDÉSEI
166/C Budapest, 1947. szeptember 11. A NEVELÉSI ÜGYOSZTÁLY FELJEGYZÉSE A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGEK MEGALAKÍTÁSÁRÓL Kovács Máté államtitkár feljegyzését megkapta ügyosztályunk az állami iskolák pártfogó testületeinek megszervezésére vonatkozólag. A feljegyzés hivatkozik arra, hogy régebben az állami iskolák mellett pártfogó testület működött, amely rendszerint a szülők szövetségéből alakult. Ezek a pártfogó testületek célul tűzték ki az iskolák továbbfejlesztését, jobb felszerelésének beszerzését, a tanulók szociális igényeinek kielégítését stb. A felszabadulás után is jelentős támogatást nyújtottak ezek a pártfogó testületek. Az utóbbi időben azonban lanyhul a szülők érdeklődése az iskolák iránt, s ezt némely iskolák nagyon megérzik, mivel az államkincstár nem tudja szükségleteiket és igényeiket kellőképpen kielégíteni. Szükségesnek mutatkozik az iskolák pártfogó testületeit újra megszervezni, hogy a szülők és a társadalom bevonásával az iskolák ismét kellő támogatást kapjanak felszerelésük, fűtési, szociális igényeik eredményes segítésére. Kívánatos lenne ez annál inkább is, mert ezáltal az állami iskolák is az egyházi iskolákhoz hasonló társadalmi támogatásban részesülnének. A kultuszkormányzat érdeke, hogy az állami iskolák megfelelő társadalmi támogatással felvehessék a versenyt a felekezeti iskolákkal és ezzel az egész magyar iskolai nevelés egyenlő feltételek közé jusson. Teljes meggyőződéssel látunk e feladat megvalósításához. A társadalmi támogatás megszerzése mellett jelentősen kiemeljük azt a célt is, hogy a pártfogó testületeken keresztül a szülők és az egész társadalom belekapcsolható az iskola munkájába és olyan együttműködés alakítható ki, amely révén a pártfogó testület minden tagja mintegy részesedést vállal az iskola munkájában. A rendszeres összejöveteleken megismerkedhetnek a nevelés kérdéseivel és a szülői nevelés új, demokratikus követelményeit - mintegy maguk is az iskolai közösség tagjaként - a pedagógusokkal folytatott megbeszéléseken sajátíthatják el. így alakulhat szervesebb kapcsolat az iskola és a szülő, vagyis az iskola és az élet között, amelynek társadalmi átalakító erejéről a demokratikus feladatok ismeretének birtokában képet alkothatunk. És így alakítható ki az a termékeny kapcsolat, amely mint az angol, amerikai és orosz példákban az iskola hatását és társadalomformáló erejét és hivatását az iskola padjain túl a szülőkig terjesztené ki. A főváros már megalkotta a szülői munkaközösségeket a fenti rendeltetés szerint. A Kultuszminisztérium feladata, hogy ezzel párhuzamosan az összes állami iskolákban létrehozza a pártfogó testületeket - szülői munkaközösség néven - a szülők és