Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 I. AZ ISKOLAREFORM ÁLTALÁNOS ÉS SZERVEZETI KÉRDÉSEI

Vilmos, mint általános iskolai előadó és Benyó Márta, az V/d. ügykör kiküldöttje, valamint a körzeti iskolafelügyelők és általános iskolai tanulmányi felügyelők. Az értekezlet tárgysorozata: 1. Az új, demokratikus iskolareform tanulmányi szakfelügyeletének problémái. Előadó: Csapó István tanügyi tanácsos. 2. A körzeti iskolafelügyelő látogatási munkája és a jegyzőkönyv szerkesztése. Előadó: dr. Murvay Miklós tanügyi titkár. 3. Ált. iskola I., II. osztály osztálytermi félórás testnevelés (svéd torna). Ált. isk. III—IV. osztályos osztálytermi félórás testnevelés (általános óraterv). Előadó: Bársony Sándor tanítóképző int. tanár, tanulmányi felügyelő. 4. Az ált. iskola és a népiskola tananyaga közötti különbség. (Magyar nyelv, történelem, földrajz, az ember élete, természetrajz, természettan, vegytan, számolás.) Előadó: Molnár János r. k. tanító, körzeti iskolafelügyelő. 5. Az ált. iskola és a népiskola tananyaga közötti különbség. (Rajz, ének, szabad beszélgetés és a választható tárgyak.) Előadó: Bakó László r. k. tanító, körzeti iskolafelügyelő. 6. A gyógypedagógiai iskola a 70 000/1946. VKM rendelet tükrében. Előadó: dr. Margitics Gyula tanügyi s.titkár. Kovács István tanfelügyelő megnyitója után Csapó István tanügyi tanácsos részletes előadásban tájékoztatta az iskolalátogatókat a szakfelügyelet problémáiról, a beiskolázás nehézségeiről, míg Murvay Miklós tanügyi titkár a körzeti iskolafelügyelet munkáját vázolta. A két előadás sok problémát ölelt fel és igen értékes tájékoztatásokat adott. Az egész délelőtt elégséges lett volna arra, hogy ezekkel kapcsolatos kérdéseket az értekezleten megbeszélhessék az érdeklődők. Sajnos, a tárgysorozat túlságosan zsúfolt volt ahhoz, hogy a két előadást azonnal részletes vita követhette volna. így csak a minisztériumi előadók hozzászólásához jutott idő. Alulírott felkérte az iskolalátogatókat, hogy közöljék elgondolásaikat a jegyzőkönyvek elkészítésére, módjára, vagy az iskolafelügyelet eredményesebbé tételére vonatkozó javaslataikat. Amennyiben - ami előrelátható is volt - az értekezlet keretén belül erre nem jutna idő, úgy írásban közöljék terveiket az ügykörrel. Bársony Sándor tornabemutatója igen tanulságos volt, azonban sok időt vett el az értekezlet fontos problémáinak megbeszélésére felhasználható rövid időből. A bemutató tanításoknak nem az értekezleteken, hanem a szemináriumokon volna helye. Molnár János és Bakó László előadásai elmaradhattak volna, annál is inkább, mert az előadók nem voltak kellőképpen felkészülve, és unalmasan csak az időt húzták, de sem az érdeklődés felkeltésére, sem ötletek adására nem voltak alkalmasak. Margitics Gyula előadása értékes volt ugyan, de a gyógypedagógiai osztályok felállításának kérdéseit is inkább a megbeszélés keretén belül, színesebben lehetett volna elintézni, mint előadással. A hozzászólások és az előző értekezleteken szerzett tapasztalatok mind azt mutatták, hogy ezeken a megbeszéléseken nem meghatározott előadások tartására kell