Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 I. AZ ISKOLAREFORM ÁLTALÁNOS ÉS SZERVEZETI KÉRDÉSEI

Tankönyvhiány Míg a polgári iskolákkal kapcsolatos látogatások azt mutatják, hogy az iskoláknak a tankönyv- és tanszerhiányt nagyjából sikerült leküzdeniük és a haladás tanmenetszerű, a tanítási napok száma is az első' félévre mindenütt 90-100 között van, addig az általános iskolákban igen nagy baj a tankönyvhiány, s a szegény sorsú tanulók taneszközeiket sem tudják beszerezni. Az új iskolareform második tanéve már a gondok között telik el, s a nevelésoktatás e hatalmas gátló körülményét alig tudják az iskolák és nevelők kiküszöbölni. Jó előre, ez iskolalátogatási összefoglaló jelentés keretében is tisztelettel kérem a vallás- és közoktatásügyi Miniszter Urat, hogy a tankönyvhiány kiküszöbölése érdekében - legalább a tavasz folyamán - alapvető és eredményt biztosító rendelkezéseket tenni szíveskedjék. Tisztelettel kérem összefoglaló jelentésem tudomásulvételét. Olvashatatlan aláírás tankerületi főigazgató Tisztázat. — UMKL VKM V. 1947—26 087. ' A kihagyott rész a polgári iskolák tanulmányi ellenőrzésével foglalkozik. 153 Zalaegerszeg, 1947. február 25. A ZALA MEGYEI TANFELÜGYELŐ JELENTÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZERVEZÉSÉNEK KÉRDÉSEIRŐL A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 70 000/1946. számú rendeletének 16. pontjára jelentésemet tisztelettel a következőkben teszem meg: a) Népoktatási kerületemben megszerveztetett 54 önálló, 22 együttműködő, 146 körzeti, 92 fiókiskola, népiskola maradt 89. Az iskolák összes száma: 403. A népiskolák közül csupán a tanerőhiány miatt nem tudott általános iskolaként működni 34 iskola, de az általános iskola megszervezése megtörtént. Ha a megfelelő tanerő' rendelkezésre áll, marad 55 népiskola. A tervbe vett internátusok kiépítésével ezek száma is a felére csökkenthető. b) Az általános iskola továbbfejlesztésének akadályozói a tanerőhiány, a különböző jellegű iskolák nem minden esetben akarnak együttműködni, az igényelt kastélyok késedelmes vagy egyáltalán nem juttatása, a hatalmi féltékenykedés és az egyesek részéről kisugárzott rosszakarat, végül a külső igazgatás mindezekkel szembeni tehetetlensége (jog- és hatáskör hiánya).