Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1946 IV. DIÁKÖNKORMÁNYZAT
151/D 1946. július 4. A NEVELŐK ÁTKÉPZÉSÉRŐL, A TANULÓK POLITIKAI PÁRTOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL ÉS A DIÁKÖNKORMÁNYZATRÓL A MINISZTÉRIUMBAN TARTOTT PÁRTKÖZI ÉRTEKEZLET JEGYZŐKÖNYVE A tanulóifjúság politikai nevelésének, valamint politikai pártokban, illetőleg politikai jellegű egyesületekben való részvételének tárgyában folyó évi július hó 4-én Nagy Miklós államtitkár elnöklete alatt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium V. Alkotmány utca 3. I. e. tanácstermében tartott értekezletről. Az értekezleten jelen voltak: Kállai Gyula államtitkár, a Magyar Kommunista Párt részéről, Justus Pál író, a Szociáldemokrata Párt, K. Szabó Pál, a Nemzeti Parasztpárt, Abod László a Független Ifjúság, Kornai János és Nonn György a MADISZ, Lőkös Gyula a SZIT, Egri György a SZIM, dr. Borsos Sándor a NISZ, Mándi Péterné a „Szabad Nép" c. lap részéről, Nagy Miklós államtitkár, dr. Simon László államtitkár, dr. Király Rudolf min. o.tan., dr. Kiss Sándor ügyosztályvezető-helyettes, dr. Kemény Gábor ügyosztályvezető, Horváth S. Benő min. o.tan., Zoltán Péter s.szerkeszto, a minisztérium részéről. 1. Az elnök megnyitja az értekezletet, üdvözli a megjelenteket, s a gyorsírói feljegyzések alapján készítendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Kállai Gyula államtitkárt, Abod Lászlót, dr. Király Rudolf min. o.tanácsost. 2. Az elnök kitűzi az értekezlet feladatát. Meg kell vizsgálni, melyek azok a problémák, amelyek az iskola és a politika vonatkozásában felmerültek. Ide tartozik az a kérdés, hogy milyen mértékben engedjük be az iskola falai közé a politikát, milyen álláspontra helyezkedjünk a tanár és diák tekintetében, vagyis hogyan oldjuk meg a tanárság és diákság politikai nevelésének kérdését. Kéri az értekezlet résztvevőit, hogy a tárgyalások során a problémák elvi síkon való tisztázása után igyekezzenek gyakorlati eredményre jutni. A tárgyalás menetére nézve helyesnek tartja, ha az értekezlet konkrét céljának, nevezetesen a magyar ifjúság és nevelőgárda, vagyis általában a magyar iskolának a demokratikus Magyarországba való beillesztése megoldásának szem előtt tartásával előbb a tanárság és tanítóság nevelésének kérdését, majd ezzel szoros kapcsolatban a tanulóifjúság politikai nevelésének problémáját tárgyalná az értekezlet. A nevelőkre vonatkozóan tárgyalás alapjául a következő gondolatköröket veti fel: a) Magyarország demokratikus felépítése és megerősítése érdekében szükséges egy megfelelő szellemű nevelőgárda megteremtése.
