Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI
117/E A GIMNÁZIUMI ÜGYOSZTÁLY ÁTIRATA A NEVELÉSI ÜGYOSZTÁLYHOZ A NÉPOKTATÁSI JOGSZABÁLYTERVEZETRŐL A népoktatási törvény rendezésére vonatkozóan az V. ügyosztály tisztelettel megjegyzi, hogy a népoktatási törvény előkészítése nem tartozik a Gimnáziumi ügyosztály hatáskörébe, csupán abból a szempontból érdekelheti, hogy a népoktatást végző általános iskola milyen alapot fog adni a tanulmányoknak gimnáziumban való folytatásához. Ezért kívánalmait ennek a szempontnak a figyelembevételével az alábbiakban foglalja össze: 1. A népoktatási korhatár oly módon állapítandó meg, hogy a gimnázium I., jelenleg V. osztályába csak azok a tanulók legyenek nyilvános tanulókul felvehetők, akik az illető polgári évben betöltik 14. életévüket, de nem töltötték még be a 17. életévüket. 2. A gimnáziumnak a felvételnél adassék szelekciólehetőség, mert csak ilyenképpen biztosítható az eredményes tanítás a magasabb fokon. 3. Az általános iskola tanterve úgy állapíttassák meg, hogy a gimnázium a főiskolára való előkészítésnél erre építeni tudjon. 4. Ugyanebből a célból kívánatos, hogy az általános iskolában a gimnáziumban továbbtanulandó tárgyak tanulmányi felügyeletét és irányítását továbbra is gimnáziumi képesítésű tanárok lássák el, és az esetleg alacsonyabb képesítésű igazgató csak adminisztratív és nem pedagógiai módszertani és szakszempontból szólhasson hozzá. 5. Az általános iskola különböző képesítésű nevelőszemélyzete képesítésének megfelelően három illetménycsoportba osztassák és előlépés, illetve fizetés szempontjából három-három év legyen közöttük. Az ügyosztály ezen a helyen is hangot kíván adni annak a felfogásnak, hogy méltánytalannak tartaná, ha a felsőfokú oktatás szintjén effektíve kevesebb tanulmányi idővel rendelkező tanárok a gimnáziumi tanárokkal egy tekintet alá vétetnének. 6. A nevelőképzésnél különös gond fordítandó a gimnáziumi tanárok szakképzésére, mert ezek adják az egyetemi tanárok és tudományos intézetek szakembereinek utánpótlását. 7. Ahol lehetőség van, hagyassék meg egy szervezetben az általános iskola a gimnáziummal, mert azonos légkörben, azonos célkitűzéssel tökéletesebben épülhet ki az egységes iskolaépítmény. Ezt igazolják a régi híres kollégiumok példái, ahol valóságos kultúrközpontok alakultak ki, melyek gyakran az országhatáron túl is éreztették hatásukat. Dr. Király Rudolf Belső ügyviteli irat. — UMKL VKM III. 1946—12 466.
