Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI

elesekben való megfelelő tájékoztatására, s ezzel az általános iskolára vonatkozó helyes közvélemény kialakítására. Felhasználhatók erre a célra a szülői értekezletek, a társadalmi egyesületek és a demokratikus politikai pártok keretei, a helyi sajtó stb. 16. Az általános iskola szervezése terén elért legkiválóbb eredmények jelentése és elismerése. A magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az általános iskola szervezésére, illetőleg továbbfejlesztésére irányuló törekvések fokozása érdekében elhatározta, hogy nyilvános elismerésben részesíti azokat a tankerületi főigazgatókat, tanfelügyelőket, iskolaigazgatókat, tanárokat és tanítókat, akik az „Útmutatás"ban kifejezésre jutó gondolatok és tervek megvalósításában az 1946/47. iskolai év végéig a legjobb eredményt mutatják fel. Az elismerés az érdem mértéke szerint megnyilvánulhat soron kívüli előléptetésben, szélesebb hatáskört jelentő beosztásban vagy pénzbeli jutalomban. Az érdem elbírálásában különösebb figyelemre tarthatnak számot azok a> szolgálatok és munkálatok, amelyeket az általános iskola önállósítása és kifejlesztése; az ugyanabban a községben működő osztatlan és részben osztott népiskolák együttműködésének létrehozása és az együttműködés útján általános iskolává való alakítása; a körzeti általános iskolák hálózatának kiépítése; a fiókiskolák megfelelő beszervezése; az iskolázási kötelezettség teljesítésében mutatkozó rendellenességek megszüntetése; a testi (érzéki), értelmi és erkölcsi fogyatkozásban szenvedő gyermekek külön nevelése és a szabadon választható tárgyak és gyakorlatok előfeltételeinek biztosítása érdekében fejtettek ki. Ezekről a szolgálatokról és munkálatokról, valamint azok eredményeiről tegyenek a tankerületi főigazgatók az 1947. év február 28-ig előzetes, május 31-ig pedig végleges írásbeli jelentést a minisztériumnak mind a saját személyükre, mind az érdekelt tanfelügyelőkre, iskolaigazgatókra, tanárokra és tanítókra vonatkozóan. A jelentésnek egyúttal általános képet kell nyújtania arról, hogy a tankerület területén: a) Milyen mértékben sikerült az általános iskolát megszervezni, illetőleg továbbfejleszteni? b) Milyen okok hátráltatták vagy gátolták az általános iskola megszervezését vagy továbbfejlesztését általánosságban és helyenként? c) Milyen arányban jutottak szerephez az általános iskola V-VI. osztályában a népiskolai tanítók mellett a polgári iskolai és gimnáziumi tanárok? d) Hány általános iskola V-VI. osztályában tanítottak csak népiskolai tanítók, illetőleg csak polgári vagy gimnáziumi tanárok? e) Mely általános iskolák V-VI. osztályában értek el legjobb eredményt az általában kötelező tantárgyak tanításában és melyekben a szabadon választható tantárgyak körében? f) Befejezésül foglalja össze a jelentés az iskolai év folyamán szerzett tapasztalatokból leszűrhető és az általános iskola továbbfejlesztésében a jövőben értékesítésre alkalmasnak mutatkozó tanulságokat. Köznevelés. — 1946.—14-15 sz.