Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI
sem vehetik át tó'lük ez osztályokba tartozó tanulókat, kapcsolatot kell létesíteniük ezeknek a tanulóknak az érdekében a legközelebbi olyan általános iskolával, ahol a tanítás az általános iskola szervezetének megfelelő feltételek szerint folyik. Az ilyen kapcsolatban a falusi és tanyai kisiskolák a fiókiskola, azok a felső' tagozatukban teljesen osztott általános iskolák pedig, amelyekkel ezek a kisiskolák kapcsolatba lépnek, az anyaiskola nevet kapják. Fiókiskolává csak az a népiskola kapcsolható be, amelyben legalább két tanító tanít, s az egy tanítóra eső felső' osztályos tanulók száma a negyvenet nem haladja meg, így lehetőség nyílik a felső osztályos tanulók alaposabb előkészítésére is. A fiókiskola és anyaiskola kapcsolatát az alább vázolt módon kell létrehozni és elmélyíteni. A fiókiskola felső osztályainak tanítója iskolájának V-VI. (később VII. és VIII.) osztályú tanulóit beíratja az anyaiskolába. Ezek a tanulók azonban tanulmányaikat a fiókiskolában végzik, tanfolyamszerűén saját tanítójuk, illetve tanítóik vezetésével. A fiókiskola V-VI. osztályának tanítója havonta legalább egy napon látogatást tesz az anyaiskolában, hogy ott a saját munkájában értékesíthető megfigyeléseket, tapasztalatokat és útbaigazítást szerezhessen. Az anyaiskola felső osztályaiban az egyes tantárgyakat vagy tantárgycsoportokat tanító nevelők ugyancsak lehetőleg havonta egyszer viszonozzák a fiókiskola tanítóinak látogatását. A látogatás alkalmával megfigyelik a fiókiskolai kartársaik munkáját s ellátják őket a szükségesnek mutatkozó tanácsokkal. A helyesen végzett kölcsönös látogatásoknak a fiókiskolákra gyakorolható jó hatása biztosítja az anyaiskolák és fiókiskolák munkájának, s e munka eredményének egyöntetűségét. Az iskolai év végén a fiókiskolák V-VI. osztályának tanulói a saját fiókiskolájukban, esetleg az anyaiskolában díjtalan osztályvizsgát tesznek a két iskola nevelőiből alakított vizsgáló bizottság előtt. A vizsgáló bizottságot úgy kell összeállítani, hogy a szakrendszer a vizsgálatban kellőképpen érvényesülhessen. Az ilyen fiókiskolákban tanuló növendékek számára a végzett osztályokról általános iskolai bizonyítványt kell kiállítani. Ha az anyaiskola és fiókiskola azonos jellegű, abban az esetben a fiókiskola igazgatási szempontból is az anyaiskolához tartozik, a fiókiskola tanítói tehát a kapcsolat révén az anyaiskola tantestületének tagjaivá válnak. A falusi és tanyai osztatlan és részben osztott iskoláknak a fent vázolt módon való kapcsolatba hozása a teljesen osztott, tehát szabályszerűen kiépült általános iskolákkal lényegesen csökkentheti azokat a különbségeket, amelyek egyébként ez iskolák nevelési és tanítási eljárásaiban s munkájuk eredményének színvonalában mutatkoznának. Nagy fontosság tulajdonítható ennek a kapcsolatnak azért is, mert annak révén a művelődési középpontoktól legtávolabb eső falusi és tanyai iskolák is kiléphetnek a maguk elszigeteltségéből, és belekapcsolódhatnak a magyar közművelődés már megindult széles életfolyamába. 7. A tanító- és tanítónőképző intézetekkel kapcsolatos gyakorlóiskolák átalakulása általános iskolákká. Az általános iskolai nevelési feladatok igen sok tekintetben változást jelentenek a népiskolai nevelési feladatokhoz viszonyítva. Ezt a változást a
