Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI
íületíé való olvadását és az általános iskola rendeltetésének megfelelő' egységes szellemű, magasabb színvonalú nevelői munka kialakulását. Az általános iskola nem azonosítható sem a népiskolával, sem a polgári iskolával, sem a gimnázium alsó négy osztályával, hanem szervezetében és szellemében teljesen új iskolának kell tekinteni. Egyesítenie kell magában az említett iskolák minden értékét és egyben ki kell küszöbölnie azok egyoldalúságát, a társadalmi osztályokhoz igazodó jellegét és minden más, korszerűtlenné vált hátrányos tulajdonságát. Köznevelésünk egységesítésének és jobb minőségűvé tételének nagy érdeke azt kívánja, hogy az itt összekerülő tanítóknak és tanároknak át kell alakulniok általános iskolai nevelőkké. Az általános iskolának szüksége van mind a három képesítésű nevelők munkájára. A gimnáziumi tanárok tudományos felkészültségére és szélesebb látókörére éppen úgy, mint a polgári iskolai tanárok nagyobb szaktudására és gyakorlati nevelési kiképzésére, valamint a népiskolai tanítók sokoldalúságára és nevelői eljárásának fejlett technikájára. Az általános iskola jövő nevelőinek mindezeket a fontos értékeket egyesíteniük kell személyükben. Az általános iskola keretén belül a maguk helyén tehát mind a népiskolai tanítókat, mind a polgári iskolai és gimnáziumi tanárokat egyenlő fontosságú nevelő tényezőknek kell tekinteni. Kívánatos, hogy az általános iskola nevelői minden kari elfogultságtól mentesen, a demokrácia szellemében alakítsák ki új testületi életüket s megfelelő tartalommal töltsék meg a magyar demokrácia döntő fontosságú iskoláját. Működésük csak úgy lehet eredményes, ha kölcsönösen támogatják egymást feladataik végzésében, s ha szűkebb körükben is nem a formális képesítést, hanem a végzett munkát és a személyes képességeket tekintik értékmérőnek. Ebből következik az, hogy az általános iskola igazgatói tisztére a különböző képesítésű tantestületi tagok közül az a nevelő hivatott, akiben fokozott mértékben vannak meg a jó nevelő személyi tulajdonságai. Ezek a tulajdonságok korszerű összeállításban a következőkben sorolhatók fel: őszinte hűség a népi demokráciához és a demokratikus magyar köztársasághoz; a demokratikus állami, társadalmi, gazdasági és szellemi berendezkedéshez igazodó magyar köznevelés irányelveinek s az általános iskola hivatásának felismerésére és megvalósítására való hajlandóság és képesség; népünk iránt mély szeretet; sokoldalú műveltség; gyakorlati érzékkel párosult elméleti felkészültség, mindenre kiterjedő, elmélyedő figyelem; higgadt megfontoltság és biztos elhatározó képesség; bátor energia finom tapintattal; éles elmével együtt járó meleg szív; fáradhatatlan Ötletes szervezőképesség stb. A felsorolt lelki tulajdonságokat csak kis részben lehet megszerezni, illetőleg kifejleszteni iskolai tanulmányok útján, sokkal inkább az egyéniség alaptermészetének és gazdag élettapasztalatnak köszönhetik az ilyen tulajdonságok létüket és kifejlődésüket. Nyilvánvalóan következik mindebből, hogy az igazgatói állásra való alkalmasság sem függ tisztán az iskolai végzettségtől. Az említett vezetői tulajdonságokat a népiskolai tanító ugyanúgy magában hordozhatja, mint a polgári iskolai vagy gimnáziumi tanár. Annak az elbírálására pedig, hogy az általános iskola melyik nevelőjében vannak meg ezek a tulajdonságok a legfejlettebb mértékben, az iskolai hatósá-
