Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

problémájává válik, mennyiben játszik szerepet a makacsul elzárkózó felekezetieskedés".

125 A felekezeti elzárkózás következményeit Szíjgyártó László is vázolta 1946-ban a „Köznevelésiben. Pedagógusok levelei alapján megállapította, hogy az egyházi szempontokhoz való túlzott ragaszkodás sokszor igen visszás helyzeteket teremt a községekben. „Sok bajjal jár az ugyanabban a helységben működő, de különböző iskolafenntartók kezelésében levő osztatlan vagy részben osztott népiskolák együttműködésének megteremtése ..." A felekezeti eltérések helyenként teljesen megakadályozzák a körzeti általános iskolahálózat kiépítését. A gönci esperesi kerületben például 19 iskolát az abaújszántói és a gönci általános iskolához osztottak be fiókiskolaként. A gönci körzeti iskolához beosztott egyik iskola például 9 kilométer távolságra volt, de a közelebb levőket sem látogatták a körzeti iskola tanárai, mert nem volt közlekedési lehetőségük. A felekezetek együttműködésével ezek a nehézségek feloldhatók lettek volna.

126 Ez a helyzet lényegében véve nem változott meg a következő években sem, egészen az államosításig. A Zemplén megyei tanfelügyelő 1946 Őszén jelentette, hogy a felettes egyházi hatóságok több együttműködő felekezeti önálló, illetve fiók általános iskola együttműködését nem hagyták jóvá.

127 Lábod községben a római katolikus és a református iskola 220 tanulóját érintette hátrányosan az, hogy a két iskolafenntartó nem volt hajlandó együttműködni. 1948 februárjában a miniszteri kiküldött megállapította, hogy ha záros határidőn belül nem nyújtanak be megállapodási jegyzőkönyvet az együttműködésre, állami általános iskola szervezését kell elrendelni.

128 Előszállás községben a római katolikus iskolaszék azt követelte, hogy az együttműködő állami 7 tanerős és katolikus 3 taneros iskola felső tagozata különváltan működjék. Mivel megegyezés nem jött létre, a tanfelügyelő az együttműködést 1947 őszén felbontotta. Baranya megyében Németboly községben egy 8 taneros római katolikus népiskola és az állami polgári iskola alakult át általános iskolává. „A két iskola között ádáz harc folyik, de ez a harc inkább egyoldalú. Az állami iskola a jelek szerint elnéptelenedésre van ítélve, ha az ellene indított, eszközökben válogatás nélküli propaganda tovább folyik ... Az állami iskolák ellen ellenőrizhetetlen propaganda folyik, ami az állami iskola ellen hangolja a lakosságot, különösen ott, ahol felekezeti is működik" - állapítja meg az egyik 1947-ben kelt jelentés.

129 A Borsod megyei Edelényről készült 1948. évi jelentés szerint „lehangoló tünet itt is, hogy a felekezeti iskola együttműködése nem sikerül, még a felső tagozatban sem". A szendrői katolikus és református iskola esete az edelényihez volt hasonló.

130 A Heves megyei Kompolt községben az állami iskola igazgatója 1948 márciusában javaslatot tett a minisztériumnak arra, hogy a helybeli kastélyban szervezzenek körzeti állami általános iskolát és államosítsák a helyi 3 taneros katolikus iskolát, mivel a „kompolti iskolaügy rendezésére az első lépés a jelenlegi római katolikus iskola államosítása. Ezzel a római katolikus iskola tanítói is egyetértenének".

131 Az egyházi iskolák tanítóinak jelentős része maga is támogatta volna az együttműködést, azonban a helyi egyházi iskolaszékek és a felettes egyházi hatóságok ezt