Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

A zirci apát 1947/119. sz. levelében közölte a miniszterrel, hogy Egerben megszervezte a Cisztercita Rend római katolikus általános iskoláját, megnyitotta az I—II. és III-IV. osztályokat, és ezzel kapcsolatban két tanítói állás fenntartásához államsegélyt kért. Jelentős nehézségeket okozott, hogy ezeket a kéréseket - a VKM középiskolákat irányító részlege - az általános iskolát szervező csoport tiltakozása ellenére teljesítette.

137 A minisztériumban a 1V/B ügyosztályon (Ált. iskolai üo.) 1946. augusztus 15-én készült feljegyzés szerint „egyes gimnáziumok és középiskolák a múlt tanévben keretükben szervezett általános iskolák alsó tagozatát is ki akarják fejleszteni". A feljegyzés szerint a kérdéssel előzetesen államtitkári értekezlet is foglalkozott, és úgy döntött, hogy a középiskolák mellett általános iskolai alsó tagozat csak abban az esetben szervezhető, ha az iskolafenntartó ahhoz államsegélyt nem kér. Kifogásolták, hogy a IV/A (Középiskolai) ügyosztály több egyházi gimnáziumnak államsegélyes alsó tagozati állást engedélyezett. így a budapesti Baár-Madas református leánynevelő intézetben két tanítói állás, a budapesti Lónyai utcai református fiúnevelő intézetben 4 tanítói állás szervezését engedélyezte. Követelték, hogy az Általános iskolai ügyosztály hozzájárulása nélkül ez a jövőben ne történhessék meg. Az indoklás szerint az ilyen intézkedések elvonják az államsegélyt olyan helyekről, ahol arra nagy szükség lett volna, és az ilyen intézkedések az állami vagy községi iskolák működését megnehezítették. Megemlítették a dömsödi példát is, ahol a katolikus, a református és a községi iskola együttműködését a tanfelügyelő személyesen szorgalmazta, de a másik ügyosztály a felekezetek kérésére a református iskolának 2, a római katolikus iskolának pedig 1 államsegélyes állást biztosított, és ezzel elősegítette, hogy azok külön úton járjanak.

118 A hivatkozott államtitkári értekezlet döntése szerint a gimnázium alsó tagozata és a polgári iskolák teljes általános iskolává szervezése csak akkor engedhető meg az egyházaknak, ha az iskolafenntartó újabb államsegélyt nem kér és a meglevő intézményeit (a népiskolát, a polgári iskolát és gimnázium I-IV. osztályait) úgy szervezi át, hogy az átszervezés a tanulók és nevelők számában változást, növekedést nem von maga után.

119 Az egri helyzet jól tükrözi azt, hogy az egyházak a saját fennhatóságuk alá tartozó különböző iskolákban még egy-egy város keretein belül sem törekedtek gimnáziumok és más középiskolák szervezeti kereteinek megbontására, a szaktanárok továbbra is a gimnáziumokban, a néptanítók továbbra is az általános iskolává átminősített népiskolákban tanítottak. így a zirci apát kimutatása szerint Egerben, a Belvárosi Iskolában 49 nevelő közül 38 tanító, 8 tanár és 3 hitoktató volt, a 2. sz. általános iskola 19 tanítóval és 11 polgári iskolai tanárral működött, a Cisztercita Rend egri általános iskolájában 13 középiskolai tanár és 2 tanító működött, a lajosvárosi római katolikus általános iskolában 8 tanító, a Makiári úti római katolikus általános iskolában 4 tanító, a Deák Ferenc úti iskolában 4 tanító, az Angolkisasszonyok általános leányiskolájában 8 középiskolai tanár és 6 tanító működött. Az Orsolya rendi általános iskola 7 tanítóval és 1 középiskolai tanárral működött. A felsorolt iskolák