Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

A zirci apát 1947/119. sz. levelében közölte a miniszterrel, hogy Egerben meg­szervezte a Cisztercita Rend római katolikus általános iskoláját, megnyitotta az I—II. és III-IV. osztályokat, és ezzel kapcsolatban két tanítói állás fenntartásához államsegélyt kért. Jelentős nehézségeket okozott, hogy ezeket a kéréseket - a VKM középiskolákat irányító részlege - az általános iskolát szervező csoport tiltakozása ellenére teljesítette. 137 A minisztériumban a 1V/B ügyosztályon (Ált. iskolai üo.) 1946. augusztus 15-én készült feljegyzés szerint „egyes gimnáziumok és középiskolák a múlt tanévben kere­tükben szervezett általános iskolák alsó tagozatát is ki akarják fejleszteni". A fel­jegyzés szerint a kérdéssel előzetesen államtitkári értekezlet is foglalkozott, és úgy döntött, hogy a középiskolák mellett általános iskolai alsó tagozat csak abban az esetben szervezhető, ha az iskolafenntartó ahhoz államsegélyt nem kér. Kifogásol­ták, hogy a IV/A (Középiskolai) ügyosztály több egyházi gimnáziumnak államsegé­lyes alsó tagozati állást engedélyezett. így a budapesti Baár-Madas református leánynevelő intézetben két tanítói állás, a budapesti Lónyai utcai református fiúnevelő intézetben 4 tanítói állás szervezését engedélyezte. Követelték, hogy az Általános iskolai ügyosztály hozzájárulása nélkül ez a jövőben ne történhessék meg. Az indok­lás szerint az ilyen intézkedések elvonják az államsegélyt olyan helyekről, ahol arra nagy szükség lett volna, és az ilyen intézkedések az állami vagy községi iskolák mű­ködését megnehezítették. Megemlítették a dömsödi példát is, ahol a katolikus, a református és a községi iskola együttműködését a tanfelügyelő személyesen szorgal­mazta, de a másik ügyosztály a felekezetek kérésére a református iskolának 2, a római katolikus iskolának pedig 1 államsegélyes állást biztosított, és ezzel elősegítette, hogy azok külön úton járjanak. 118 A hivatkozott államtitkári értekezlet döntése szerint a gimnázium alsó tagozata és a polgári iskolák teljes általános iskolává szervezése csak akkor engedhető meg az egyházaknak, ha az iskolafenntartó újabb államsegélyt nem kér és a meglevő intézményeit (a népiskolát, a polgári iskolát és gimnázium I-IV. osztályait) úgy szervezi át, hogy az átszervezés a tanulók és nevelők számában változást, növekedést nem von maga után. 119 Az egri helyzet jól tükrözi azt, hogy az egyházak a saját fennhatóságuk alá tartozó különböző iskolákban még egy-egy város keretein belül sem törekedtek gimnáziu­mok és más középiskolák szervezeti kereteinek megbontására, a szaktanárok továbbra is a gimnáziumokban, a néptanítók továbbra is az általános iskolává átminősített népiskolákban tanítottak. így a zirci apát kimutatása szerint Egerben, a Belvárosi Iskolában 49 nevelő közül 38 tanító, 8 tanár és 3 hitoktató volt, a 2. sz. általános iskola 19 tanítóval és 11 polgári iskolai tanárral működött, a Cisztercita Rend egri általános iskolájában 13 középiskolai tanár és 2 tanító működött, a lajosvárosi római katolikus általános iskolában 8 tanító, a Makiári úti római katolikus általános isko­lában 4 tanító, a Deák Ferenc úti iskolában 4 tanító, az Angolkisasszonyok általános leányiskolájában 8 középiskolai tanár és 6 tanító működött. Az Orsolya rendi általános iskola 7 tanítóval és 1 középiskolai tanárral működött. A felsorolt iskolák

Next

/
Thumbnails
Contents