Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 IV. A MŰVELŐDÉSI MONOPÓLIUM FELSZÁMOLÁSÁNAK, AZ OKTATÁS DEMOKRATIZÁLÁSÁNAK KEZDETI LÉPÉSEI

A MISKOLCI TANKERÜLETI FŐIGAZGATÓ BEADVÁNYA A NÉPISKOLÁK OSZTÁLYKERETEINEK KIÉPÍTÉSÉRŐL Miniszter Úr 1945. évi szeptember hó 7-én kelt 27 822/1945. IV. üo. VKM számú rendeletével a népiskolák osztálykereteinek kiépítéséről és fejlesztéséről rendelkezett. E rendelet végrehajtása során az 1945/46. iskolai évtől kezdve: 1. az egytanítós (osztatlan) népiskolákat mindama helyeken, ahol ez az egyetlen iskola, és a tanulók létszáma a 40-et meghaladja, kéttanítós népiskolákká kell fejleszteni; 2. háromtanítós iskolává kell fejleszteni az olyan kéttanítós népiskolát, ahol az V. osztályt, mint az általános iskola T. osztályát a tanulók létszáma miatt külön osztályként kell vagy lehet vezetni; 3. minden népiskolát nyolcosztályossá kell fejleszteni, minden átmenet nélkül; 4. egy-egy tanítóra eső legnagyobb létszám részben osztott iskolában tantermenként a 40-et, teljesen osztott iskolában pedig osztályonként az 50-et nem haladhatja meg. Miniszter Úr a fenti számú rendelet utolsó bekezdésében arra hív fel, hogy ahol a rendelet végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek nincsenek meg, a megoldásra sürgősen megfelelő javaslatot terjesszenek fel. Ennek kívánok eleget tenni, amikor tisztelettel mutatok rá a korszakalkotó és a magyar köznevelés terén örökké emlékezetes rendelet végrehajtásának egyes akadályaira : 1. A fent felsorolt és i-4 pontokba foglalt rendelkezések végrehajtásának egyik és legsürgősebb megoldásra váró akadálya, hogy a nem állami népiskolák fenntartói, a földreform folytán megváltozott vagyoni helyzetük miatt, az iskolafejlesztéshez szükséges tárgyi, illetve anyagi feltételeket nem tudják biztosítani. Mindezeknek a biztosítását tehát az államtól várják. Az egyes hitfelekezetek e rendelet végrehajtásában az iskolák államosításának első lépését sejthetik és elzárkóznak attól, hogy az új állások szervezése útján esetleg ingatlanok (szántó, legelő, kert, szőlő stb.) átengedésével biztosított helyi javadalom az iskola államosítása idején az iskolafenntartó állam tulajdonába menjen át. Mindezek tudatában az iskolafenntartó hitfelekezetek és községek hallgatólagosan belenyugszanak abba, ha Miniszter Úr a fenti rendelettel megindított iskolafejlesztést kifejezetten állami feladatnak tekinti, s a jelenlegi szervezett állásokon felüli állásokat mint államiakat szervezi meg, és ezekre az állásokra állami tanítókat nevez vagy neveztet ki, illetve ezeket az állásokat állami tanítókkal tölti be. 2. Ugyanígy gondolkozhatnak ama politikai községek

1 is, melyeknek az ott levő állami iskola személyi és dologi kiadásaihoz állandó hozzájárulással kell áldozatot hozniok. A hivatkozott rendelet tárgyi feltételektől függő részét ezek szerint belátható időn