Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 IV. A MŰVELŐDÉSI MONOPÓLIUM FELSZÁMOLÁSÁNAK, AZ OKTATÁS DEMOKRATIZÁLÁSÁNAK KEZDETI LÉPÉSEI

Az általános iskola V. osztályára, bármelyik iskola keretében is működik, jelenleg a polgári iskolai rendtartás kötelező'. Ezért szükséges lenne, hogy az általános iskolákban tanító tanerők időközönként közös értekezletet tartanának. Ezzel biztosítani lehetne a különböző iskolákba járó tanulók egységes irányítását, fegyelmezését és tanulását. Szerintem az új tanterv demokratikus szellemét csak így tudnánk a legjobban megoldani, amíg az összes általános iskola felső tagozatait egy közös épületben sem tudjuk elhelyezni. Ez ellen azzal érvelnek, hogy a szabadfoglalkozások óráján a különböző iskolákból összejött tanulók nem egységes iskolai szellemben nevelődnének. A heti 25 órával szemben csak 5 óráról lenne szó. Ez még kisebb hiba, mint az, hogy más iskola tanulói is pl. latinul ne tanulhassanak. De mint mondtam, a közös értekezletek tartásával ezen is lehetne segíteni. Harmadszor: az általános azért sem általános és egyenlő', mert az egyik iskolában középiskolai, a másikban középfokú képesítéssel bíró tanárok és a harmadik iskolában népiskolai tanítók tanítanak. Azok az általános iskolák, amelyekben a népiskolai tanítók bármilyen szép eredménnyel is tanítanak, el fognak néptelenedni, különösen akkor, ha a tanulási lehetőség minden iskolában egységes és teljesen ingyenes lesz. Éppen ezért leghelyesebb lenne, ha az általános iskolák felső' tagozatában csak tanárok tanítanának. Én azt hiszem, hogy az új tanterv készítőjének is ez az elgondolása. Amíg az meg nem valósítható, addig is a tanárok és tanítók arányosan elosztva, vegyesen tanítsanak az általános iskolákban. Olyan tanítókat adunk, akiktől az iskola nívóját nem kell félteni. A szabadfoglalkozásokat minden általános iskolában, szakszerű irányítás hiányában, a szükséges és teljes eredménnyel szintén nem lehet megvalósítani. Pedig az új tanterv szelleme éppen ezt akarja. A népiskolák keretében megnyílt általános iskolák most különösen nehéz helyzetben vannak, mert a jobb tanulók még az új tanterv megismerése előtt beiratkoztak a gimnáziumba vagy a polgári iskolába. így csak a jó és elégséges rendű tanulók maradtak vissza. Továbbá az olyan szegény tanulók, akik a drága tankönyveket, rajz- és írószereket képtelenek beszerezni. Ha a község nem jön segítségünkre, akkor a szegény tanulók nem tudnak megfelelni a követelményeknek, és így az iskola, valamint az új tanterv nem érte el az általános célját. Az általános iskolák számára egységes, továbbá magyarázó rajzokkal és képekkel gazdagon illusztrált és bekötött könyveket kérünk. Ezek megírását a legjobb tankönyvírókra kell bízni és szigorú bírálatnak kell alávetni. Az új tanterv rendelete arról sem gondoskodik, hogy mi történjék azzal a tanulóval, aki valamelyik népiskola felső tagozatába járt és olyan nagyobb községbe költözik át, ahol csak általános iskola van? Ha ezek nem tesznek felvételi vizsgát, igazságtalanság lenne az általános iskola V. osztályába bekényszeríteni Őket, különösen akkor, ha a népiskola VI. vagy VII. osztályát is elvégezték. Ezek számára minden nagyobb községben, tehát Orosházán is átmenetileg meg kellene hagyni egy régibb típusú népiskola felső tagozatát.