Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 IV. A MŰVELŐDÉSI MONOPÓLIUM FELSZÁMOLÁSÁNAK, AZ OKTATÁS DEMOKRATIZÁLÁSÁNAK KEZDETI LÉPÉSEI

iskolában tovább tanulnak. A 4 éves középiskolák: gimnázium, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi középiskola. Ezek közül a gimnázium tartozik a Vallás- és Köz­oktatásügyi Minisztérium fennhatósága alá. A gimnázium lényegében egységes középiskola lesz 3 tagozattal aszerint, hogy latint, egy második idegen nyelvet vagy nagyobb óraszámban természettudományi tárgyakat tanulnak a közös tantárgyakon felül. Az általános iskolán és a gimnáziu­mon kívül folyik a tanító- és tanárképzés reformjának tárgyalása, az egyes iskolákba való felvétel és a szelekció megvitatása, a felsőoktatás sok részletproblémájának megbeszélése. Az eddig végrehajtott és most készülő reformok egyrészt új szellem érvényesítésé­vel az egész magyar nevelésügy demokratizálódását célozzák. Ez a demokratikus szellem kell hogy áthassa az új tanító- és tanárképzés munkáját is. Minthogy hosszú folyamatról van szó, eredményről beszámolni még korai lenne. A köznevelési reformokat egyrészt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fel­kérésére, másrészt saját kezdeményezésből az Országos Köznevelési Tanács hozza javaslatba. Az Országos Köznevelési Tanács javaslatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleti úton érvényesíti vagy a parlamentben megtárgyalhatja és törvény­ként adja ki. Az Országos Köznevelési Tanácsnak biztosított autonómiája van. Az Országos Köznevelési Tanács, elnökét az államfő, ügyvezető alelnökét az elnök előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. A Tanács tagjainak egy részét a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki, egy másik részét a magyar iskolaüggyel foglalkozó egyéb szervek delegálják (Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete, iskolákat fenntartó társminiszterek stb.). Beleszól az Országos Köz­nevelési Tanács az egyetemi tanárok kinevezésébe. Véleményt nyilvánít arról, hogy a kinevezés a tudományos közfelfogással egyezik-e vagy nem. Fogalmazvány. — UMKL VKM III. 1945— Iktatószám nélkül. Budapest, 1945. július 20. BUDAPEST POLGÁRMESTERÉNEK JELENTÉSE AZ INGYENES OKTATÁS BEVEZETÉSÉRŐL Miniszter Úr! A budapesti Nemzeti Bizottság ötös bizottsága 1945. március 2-án tartott ülésében arra utasított, hogy az alsó- és középfokú iskolákban az ingyenes tanítást vezessem be. A Nemzeti Bizottság határozatának megfelelően az 1945. március 23-án kelt 85 631/1945. VII. számú rendelettel akként intézkedtem, hogy a székesfőváros által

Next

/
Thumbnails
Contents