Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

Horváth Márton a koalíciós pártok oktatásügyi programjainak elemzése alapján megállapítja, hogy néhány alapvető szervezeti kérdésben egységes álláspontra helyezkedtek, és egyöntetűen sürgették azok megvalósítását. Ilyen kérdések voltak; „a) A tankötelezettségi korhatár felemelése, az általánosan képző 8 osztályos iskola megteremtése a lehető legsürgősebben, minthogy az általános iskolák kiépítése éppen a fizikai dolgozók gyermekei számára nyújtott magasabb műveltséget. b) a felnőtt korú dolgozók számára iskolarendszerű oktatás biztosítása. Ez ebben az időben közvetlenül szolgálta a szó teljes értelmében a műveltségi monopólium felszámolását. Ma már historikum, de valaha forradalmi előrelépés volt a szakérettségi vizsgára előkészítő tanfolyamok megszervezése. c) Egyetértés volt abban is, hogy az új középiskola egyetlen szelekciós elve a tehetség, a rátermettség lehet, s minden dolgozó osztály tehetséges fiainak helyet kellett kapniuk a középiskolákban. d) Az iskolák oktatási-nevelési színvonalának emelése, az általános iskolák kiépítése szempontjából elkerülhetetlen államosítás. Ez a magyar társadalom túlnyomó többségének egyetértésével és támogatásával találkozott."

40 A közoktatásügy elavult szervezetének reformja kérdésében még számos elképzelés, tervezet, hozzászólás született röviddel a felszabadulást követően. Kemény Gábor 5-7 évig kötelező óvodát, 7-14 évig egységes alapfokú iskolát és négyéves, egységes középiskolát javasolt.

41 Németh László a Nemzeti Parasztpárt felkérésére írt tanulmányában azt javasolta, hogy a kötelező iskoláztatás korhatárát 18 éves korig kell felemelni. Terve szerint a hatosztályos elemit kövesse az ipari, mezőgazdasági, adminisztratív és értelmiségi jellegű középiskola, ahol a közös műveltségi anyagon kívül különböző szakművelődési anyag is legyen. A gyengébb tanulók számára háromosztályos ipari és mezőgazdasági szakelemit javasolt a hatosztályos népiskola után.

42 Gárdos Dezső a nyolcosztályos, egységes alapfokú oktatásban elsősorban a cselekvő oktatást biztosító munkaiskolái módszert tartotta a legfontosabbnak.

43 Az iskolareform gyakorlati megvalósításában aktívan részt vett a Pedagógus Szakszervezet, amelynek központi vezetősége szoros kapcsolatban állt a Magyar Kommunista Párttal. A szakszervezet népszerűsítette a reform gondolatát a pedagógusok között, mozgósította a nevelőket a reformtervek kialakításában és a reform végrehajtásában való aktív részvételre. 1945 áprilisában a Pedagógus Szakszervezet központja körlevélben szólította fel a helyi szervezeteket, hogy dolgozzanak ki tervezeteket, javaslatokat az iskolarendszer demokratikus átalakítására.

44 A debreceni pedagógusok kidolgozták az oktatásügy minden területére kiterjedő radikális reform részletes tervét. Többek között egységes, nyolcosztályos alapfokú oktatás bevezetését javasolták, amelynek felsőbb két osztálya ipari és mezőgazdasági képzést is nyújtott volna. A szegedi pedagógusok 1945 júniusában 8 osztályos, általános, kötelező alapfokú oktatás tervét vázolták. Hasonlót tettek a Csanád megyei nevelők is.

45