Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 II. A DEMOKRATIKUS PÁRTOK, TÁRSADALMI SZERVEZETEK JAVASLATAI AZ OKTATÁS SZELLEMÉNEK DEMOKRATIZÁLÁSÁRA, AZ OKTATÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSÁRA

KIVONAT A DEBRECENI NEMZETI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVÉBŐL: HATÁROZAT EGYETEMI ÉS KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUMOK SZERVEZÉSÉRŐL Radó István nemzeti bizottsági tag a következő indítványt terjeszti elő: „Az új magyar értelmiség a demokrácia nélkülözhetetlen alkotóeleme. Népi demokráciánknak három hatalmas erőre kell támaszkodnia: a munkásságra, a parasztságra és a dolgozó értelmiségre. Fiatal rendszerünk csak az új, haladó szellemű közép- és felsőfokú iskolákban kiképzett értelmiségtől várhatja megerősödését, a nép igaz szolgálatát. Tanáraink, orvosaink, mérnökeink, ügyvédeink a fasizmus elleni élethalálharcban csak kis részben állottak következetesen a szabadság oldalán. Ez a múltban túlnyomó többségében közömbös értelmiség a demokráciához való őszinte csatlakozásával sokat segíthet a dolgozók országépítő munkájában. De ez az értelmiség kevés az előttünk álló rengeteg feladathoz. Harcos, ízig-vérig demokratikus, képzett ifjúságra van szükségünk. A népi demokrácia lerombolta a gátakat: bármely réteghez tartozzék, felemelkedhet a műveltség csúcsaira a tehetséges magyar. A felfelé vivő út megnyílt a munkásés parasztifjúság számára is. Társadalmi, politikai akadályok nem állanak a szegénysorsú, tanulni vágyó ifjak előtt, annál több a gazdasági nehézség. A munkások, parasztok és kiskeresetű értelmiségiek gyermekei nem juthatnak a magasabb tanulmányok elvégzéséhez. Nem engedhetjük meg, hogy a Horthy-fasizmushoz hasonlóan, szabad népi rendszerünkben továbbra is elveszítsük a magyar tehetségeket csak azért, mert nem bírják a tandíjat megfizetni, és magukat a tanulási idő alatt a legszükségesebbel ellátni. A Magyar Kommunista Párt kerületi bizottsága javasolja, hogy a demokratikus társadalom együttes erejével létesítsünk Debrecenben szegénysorsú egyetemi hallgatóink számára kollégiumot, s itt ne csak lakásproblémáit oldják meg, hanem a kollégium menzája élelemmel is lássa el Őket. Vessünk véget a múltbeli állapotnak, hogy a Tisza Istvánról méltán elnevezett internátusba jórészt csak az uralkodó osztály gyermekei kerülhettek, a munkás, paraszt, dolgozó értelmiségi réteghez tartozó ifjúság pedig az Ősi, jelenleg polgári célokra igénybe nem vehető - kollégium falai között tengődött. A budapesti kollégiumok, elsősorban a GyŐrffy-kollégium mintájára adjunk végre szabad otthont és életlehetőséget szegénysorsú egyetemistáink számára. A Kommunista Párt a kollégium mielőbbi felállítása érdekében javasolja a Nemzeti Bizottságnak, szólítsa adakozásra az összes politikai pártokat, szakszervezeteket, egyházakat, minden társadalmi szervezetet, bankokat, vállalatokat. A debreceni Nemzeti Bizottság szólítsa fel hasonló áldozatos lépésre a kelet-magyarországi Nem-