Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1945 II. A DEMOKRATIKUS PÁRTOK, TÁRSADALMI SZERVEZETEK JAVASLATAI AZ OKTATÁS SZELLEMÉNEK DEMOKRATIZÁLÁSÁRA, AZ OKTATÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSÁRA
Teljes mértékben egyetértek a pártok ama megállapításával, mely szerint az ország társadalmának demokratikus átszervezése végett nagyobb számmal kell az őstermelés és ipar dolgozóit az értelmiségi pályákra segíteni, éspedig a folyamatba tett köznevelési reform ily irányú eredményeinek mutatkozásáig átmenetileg oly módon, hogy az eddig megkívánt iskolai előképzettségtől eltekintve, rövidebb tanulmányi idővel működő, sajátos célú iskolákba adjunk nekik kiképzést. A kérdés beható tanulmányozása, az érdekelt szakminisztériumokkal és az Országos Köznevelési Tanáccsal való megbeszélése, a politikai pártok és a szakszervezetek megbízottainak meghallgatása után igyekeztem a köz- és magánérdeket egyformán kielégítő megoldást találni. Ezzel kapcsolatban a gazdasági középiskolai érettségivel az egyetemeken való továbbtanulás kérdését is újból szabályozni kívánom. Ezekre vonatkozó egybefogó javaslatomat és a kiadandó kormányrendeletek tervezetét mellékelem. A kérdés gyakorlati megoldását illetően azonban nem látom célravezetőnek a pártok ama kívánságát, hogy a munkás- és parasztfelnőttek képzésének megszervezésére, általában a felnőttek oktatásának országos intézésére tág hatáskörrel felruházott kormánybiztos neveztessék ki, sem pedig azt, hogy a kormánybiztos mellé tanácsadó szervként egy úgynevezett Országos Paraszt- és Munkásoktatási Tanács állíttassák fel. Elvi meggondolások alapján sem tehetem magamévá ezt a megoldást, mert az egész problémakomplexus helyes és eredményes megoldása annyira összeszövődik minisztériumom jelenlegi legidőszerűbb feladataival, annyira összekapcsolódik a működő középiskolai és főiskolai, illetőleg egyetemi szervezettel, hogy azok működési köréből kiemelni és külön kérdésként kezelni jelentős zavarok és zökkenők nélkül lehetetlen. E feladatokat a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az érdekelt szakminisztériumokkal egyetértőleg a maguk egészében meg tudja oldani, és mind a szervezésben, mind pedig a megteendő sürgős intézkedésekben alig kiküszöbölhető nehézségeket okozna azoknak egy különálló szerv hatáskörébe való utalása. Tekintettel azonban arra, hogy az őstermelő és ipari dolgozók kiképzése a gyakorlati végrehajtás tekintetében jelenleg több minisztérium részletfeladatát képezi, szükségesnek látszik a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban olyan végrehajtó, kis létszámú munkaközösség megszervezése, amely az érdekelt minisztériumok kiküldötteiből állóan az egész kérdés átfogó ismeretével egységes irányítást és tervszerűséget és gyors kivitelezést biztosít. A munkaközösség élére minisztériumom vezető tisztviselői közül minden tekintetben megfelelő személyt tudok állítani. Ami a külön Munkásoktatási Tanács felállításának kérdését illeti, azt a javasolt formában szintén feleslegesnek, célra nem vezetőnek tartom. Javaslattevő és elbíráló feladatok végzésére az Országos Köznevelési Tanács legújabban történő újjászervezése óta az e kérdésben érdekelt valamennyi számottevő szervezet, testület, hivatás stb. képviselőit magában egyesíti és feladatát jól teljesíti. Egy különálló új szerv beiktatása csak nehézségekre, az elvégzendő feladatok széttagoltságára vezetne. Nincs akadálya azonban annak, hogy az Országos Köznevelési Tanács a maga kebelében az érdekelt munkás- és parasztrétegek eddig is kinevezett hivatott képviselőiből, valamint a kívánságra meghívandókból állandó bizottságot állítson fel, hogy ez az
