Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1945 II. A DEMOKRATIKUS PÁRTOK, TÁRSADALMI SZERVEZETEK JAVASLATAI AZ OKTATÁS SZELLEMÉNEK DEMOKRATIZÁLÁSÁRA, AZ OKTATÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSÁRA
Miniszter Úr azon bölcs rendelkezését, amelyben az ifjúság politikai neveléséről történik intézkedés (9. pont). Tankerületem minden érdekelt nevelője igaz megértéssel fogadta az „Utasítás" azon rendelkezéseit, amelyek az ifjúság politikai működése és az iskolai Rendtartásokban körvonalazott iskolai élet közötti összhang biztosítására irányultak. Ugyancsak szükséges és indokolt volt azon rendelkezés is, amely a tanártestületek kötelességévé tette az egyesületekben, szervezetekben való működés megvonását, aggályos esetben. Tekintettel arra, hogy fentebb vázolt és igerí fontos rendelkezések a nyomtatásban megjelent „Utasítás"-ban már nem szerepelnek, ezért legyen szabad rámutatnom azon nevelői szempontokra, amelyek az „Utasítás" tervezetében szereplő kikötések további fenntartását indokolják. A tanulóifjúság politikai nevelése és az életre való előkészítése elengedhetetlenül szükséges. Politikai nevelés tekintetében nem maradhat el az iskolába járó tanulóifjú sem az iparos ifjúságtól. Mivel az iparos ifjú politikai nevelése az egyes politikai egyesületekben, szervezetekben már biztosítva van, ezért hasonló módon a középiskolai ifjúság is politikai nevelést kell hogy nyerjen. Amennyiben a tanulóifjúság az Ő politikai nevelését az iskola tanárának vezetése alatt folytatja, minden szülő örömmel látja gyermekének az életre való komoly előkészületét. Ezért tehát szükséges, hogy a tanártestület egy alkalmas tagja az egyesület vagy politikai szervezet ifjúsági csopor tja vezetésében és irányításában helyet kapjon. A tanárvezető gondoskodik arról, hogy az ifjúság ezekben a szervezetekben olyan tevékenységet fejtsen ki, amely az iskolai rendtartás követelményeivel összeegyeztethető, másrészt, hogy ez a tevékenység mindenben fedje azokat a nemes célkitűzéseket, amelyeket ezek az egyesületek megvalósítani óhajtanak. Ha azonban a tanulóifjúság az iskolán kívüli politikai egyesületekben kellő ellenŐrzés és irányítás nélkül működik és ezáltal felmentve érzi magát az iskolai rendtartás szabályai alól, ez a működés minél előbb az ifjúság működésének elfajulására vezethet, amikor is a szükséges szabadság helyett a szabadosság lesz úrrá, a komoly életre való előkészületet felváltja a tánc, és meg nem felelő vezető irányítása nélkül a politikai nevelés helyett a könnyelmű életre nevelésnek nyújtunk lehetőséget. A tanárvezető beállításán kívül szükséges, hogy aggályos esetben az ifjúságnak nyilvános egyesületekben való működése is megszüntethető legyen. A gyakorlati nevelők előtt tisztán áll az a tény, hogy a szülő maga is tevékenyen részt vesz gyermekei nevelésében. A gyermek fejlődése idején - főleg a 15-18 éves gyermekeknél különös figyelmét irányítja a szülő arra a társadalmi szervezetre is, ahol gyermeke az életre való nevelést kapja. Ha a szülő azt látja, hogy gyermeke a társadalmi vagy politikai szervezetben helytelen nevelést kap, gyermekét onnan visszatartja. Különösen a jobb családok gyermekei fognak hiányozni onnan, akiknek politikai átnevelésére különösen nagy szükség van. Ezáltal pedig éppen az ellenkező célt közelítettük meg, mint amelyet elérni akartunk. Ha azonban a szülő azt látja, hogy a politikai nevelés terén is az iskola rendszabályai érvényesülnek, és az ifjúság által választott tanárvezető részvétele a komoly munkát
