Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

földosztások során beállott tulajdonváltozások figyelembevételével a termelés szempontjából változást szenvedett, mégis azonban ez a változás nem mondható oly nagy mérvűnek, mint az ország egyes vármegyéiben, mert az idecsatolt 1. számú kimutatásból

2 is kitűnőleg Zala vármegye birtokmegoszlása az ezt megelőző időkben is — eltekintve egy-két nagyobb uradalomtól — általánosságban kisbirtokos jelleggel bírt. Bár a termelés folytonosságát a hadműveletek közvetlen ráhatása és ezt követőleg a nagybirtokok szétosztása átmenetileg befolyásolta, a termelés zavartalansága az 1945/46. gazdasági évben a vármegye területén biztosítottnak látszik. Az 1945. évi várható terméseredmények éppen a közvetlen hadműveletek folytán gyengéknek mondhatók, annál is inkább, mert nemcsak a vetésterületek csökkentek az emberi- és igaerő más irányban történt nagymérvű igénybevétele során, hanem az 1944. év őszén felvonuló katonai egységek a már az ősz folyamán bevetett területeket részben legázolták, részben lelegeltették, a folyó év tavaszán pedig az ezen a területen lefolyt harcok az amúgy is gyenge őszi vetéseket erősen megviselték. Az 1945. évi tavaszi vetések időbeni eszközlését a hadműveletek oly mértékben hátráltatták, hogy az ezekből várható termés sem mennyiségileg, sem minőségileg nem érheti el az előző évek átlagtermés-eredményeit. A nagymértékben megrongálódott és részben megsemmisült munkaeszközök pótlása igen nagy nehézségekbe ütközik, így ezen körülmény is erősen befolyásolta a termelés eredményének mérvét. A Zala vármegyében termesztett főbb termények ez évi várható összterméseredményei : Termény Kat. hold Átlag (q) Összesen «D Búzából 74 109 5,5 407 599 Rozsból 62 166 4.5 279 747 Árpából 15619 6,0 93 714 Zabból 14 569 5,5 80 129 Tengeriből (szemesen) 42 577 10,0 425 770 Burgonyából 22 739 40,0 909 560 Számításba véve, hogy a közellátási tétel a tengeritermésből lesz kényszerűségből kiegészítendő, fenti össztermésekből leszámítva a közellátási, jóvátételi, illetve a Vörös Hadsereg élelmezésére átadandó mennyiségeket, megállapítható, hogy Zala vármegye területén a termelt főbb terményekből általánosságban a szükséges vetőmagmennyiség az 1945/46. gazdasági évre elegendőnek mutatkozik. Bár a nagybirtok szétosztása és ebből kifolyólag kisbirtokok tömeges létesítése a kenyérgabona termesztését természetszerűleg kedvezően befolyásolja, vagyis a földreform eredményeként a kenyérgabona vetésterületeinek emelkedése várható, mégis a hadifogságba jutott földmívesek munkaerőhiányának, valamint a nagymérvű igás-