Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

XII. ÉRDEKKÉPVISELET

A VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉGEK JELENTÉSEI AZ ÉRDEKKÉPVISELETEK 1947. ÉVI HELYZETÉRŐL 440 Hódmezővásárhely, 1948. (h. u.j A CSANÁD VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE . . 1 Az okszerű termelés a gazdasági erők összefogását, különböző érdekeknek összeegyeztetését és egy közös cél érdekében való kifejtését kívánja meg, ami csak a gazdasági érdekképviseletek megerősítésével érhető el. Csanád vármegye a Duna— Tisza közi Földmívelésügyi Tanács, mint csúcs-érdekképviselet hatáskörébe tartozik. A tanács a vármegyében az év folyamán úgy a járási földmívesnapokon, mint a felvilágosító útjaikon, a baromfitenyésztés, és az állattenyésztés fejlődésének érdekében annyira nélkülözhetetlen silóépítések propagálásával igen hatásosnak mutatkozó működést fejtett ki. A gazdák mezőgazdasági vasáruszükségletének biztosítása érdekében, valamint az eddig használatban levő és korszerűtlen mezőgazdasági felszerelési tárgyaknak kiküszöbölésére és mielőbbi kicserélése érdekében hathatós munkát fejtett ki. A típusszekerek meghonosítása, bár nem teljes mértékben siekrült, azonban annyi hatása volt, hogy a gazdák észrevették, hogy mit jelent a mezőgazdasági felszerelési tárgyaknak nagyipari úton való előállításából előálló költségmegtakarítás. Csanád vármegyei Gazdasági Egyesület figyelemre méltó munkát fejtett ki a ciroktermelés fejlesztésében. A termeivények feldolgozására és értékesítésére tömörítette az érdekelt ciroktermelő gazdákat, és így a gazdák már az elmúlt év folyamán is magasabb árakat tudtak [kapni] úgy a helyben készült seprűért, mint pedig a kihántolt cirokmagért, mely mint „cirizs" került forgalomba. Igen komoly propagandát fejtett ki az érdescirok meghonosítása terén is, mellyel a silógazdálkodást, mint a kisgazdaságok állattenyésztésének egyik fontos tényezőjét mutatta be. Munkáját nagyban hátráltatja, hogy megfelelő pénzügyi lehetőségekkel nem rendelkezik annak minél nagyobb körben való kifejlesztése érdekében. Említésre méltó munkát végeztek még a városi és a községi gazdasági egyesületek is, melyek a gazdatársadalmat tömörítették úgy gazdasági, mint társadalmi vonalon, nagy hiba azonban az, hogy a most földhöz juttatott újgazdák ezektől az egyesületektől távol tartják magukat. Komoly érdekképviseleti védelmet fejtenek ki a felszabadulás után alakult érdekképviseleti szövetkezések: úgymint az UFOSZ, a FÉKOSZ és a FOK. Ezek a népi szervek hivatásuk magaslatán állanak és valóban hatásosan képesek tagjaik érdekeit képviselni. Tekintettel arra, hogy valamennyi gazdasági jellegű bizottságban képviseltetik magukat, érdekeiket valamennyi gazdasági vonalon érvényesíteni igyekszenek.