Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

XII. ÉRDEKKÉPVISELET

termelés újjáépítése és a termelés fejlesztése csak önkormányzati úton, az érdekképviseleten keresztül, az érdekeltek közvetlen közreműködésével oldható meg, továbbmenőleg azt is meg kellett állapítania, hogy a földmívelésügyi tanácsok, melyeket a kormány az új érdekképviseleti szervezet kiépítéséig az egyetemes érdekképviseleti feladatok ellátásával bízott meg, az újjáépítés és a mezőgazdasági termelés megszervezése terén reájuk háruló feladatoknak csak akkor felelhetnek meg, ha a kormány lehetővé teszi, hogy szervezetüket a községekig kiépítsék, s hogy munkájukba az érdekeltek széles körét — ha a jelenlegi átmeneti megoldásra való tekintettel nem is a legtökéletesebb módon — mielőbb bekapcsolhassák. Mert az aktív érdekszolgálathoz nem elég az, hogy hat földmívelésügyi tanács alakulhatott az országban.

1 De nem elegendők erre a földmívelésügyi tanácsok mellé rendelt hivatalok sem. Sőt még az sem volna elegendő, ha a földmívelésügyi tanácsok akár minden községben külön tisztviselővel rendelkezhetnének. Ez még csak az adminisztratív vonal kiépítését jelentené, amely így magában, az érdekeltek széles köreinek bekapcsolása nélkül, éppen olyan tehetetlennek bizonyulna a termelés irányítása terén, akár az állami igazgatás. A cél és a feladat az, hogy az érdekeltek legszélesebb köreinek legteljesebb bizalmát élvező képviselőin keresztül maga a parasztság szolgálhassa és mozdíthassa elő a saját érdekeit, s öntevékenységének bekapcsolásával ő maga legyen saját érdekterületén a mezőgazdasági termelés irányítója. Tehát községenkint a parasztság megfelelően kiválasztott képviselőiből az érdekképviselet testületi szerveinek létesítéséről kell gondoskodni, mert csak e testületi szervezet adhatja meg egyfelől az érdekképviseleti jelleget és súlyt, de másfelől azt az erőforrást is, amire a hároméves gazdasági terv megvalósítása érdekében ma különösen szükség van. A testületi szerv mellett természetesen gondoskodni kell az adminisztratív vonal megfelelő kiépítéséről is, mert egy negyedszázad tapasztalata azt igazolja, hogy a hivatali szerv nélküli, magára hagyott testület nagyobb munkafeladat megoldására és főleg tartós működésre nem képes. Az Országos Földmívelésügyi Tanács nyomatékosan hívja fel a kormány figyelmét arra, hogy a mezőgazdasági termelés szervezése és irányítása megfelelően kiépített és komoly feladatok ellátására alkalmas érdekképviseleti szervezet sürgős kiépítését feltételezi. Teljes komolysággal mutat rá, hogy az érdekképviseleti szervezet kiépítése nélkül a hároméves gazdasági terv végrehajtásjaért] a kormányt teszi felelőssé, ha az elgondolások a mezőgazdasági termelés terén nem bizonyulnak megvalósíthatóknak, s emiatt a gazdasági élet egyensúlya megbomlik. Az Országos Földmívelésügyi Tanács tehát felkéri a kormányt, hogy teremtse meg a hároméves gazdasági terv mezőgazdasági vonatkozású fejezeteinek végrehajtási feltételeit, a lehető legsürgősebben gondoskodjék a földmívelésügyi tanácsokkal már életre hívott, de az aktív érdekszolgálatra még nem képes érdekképviseleti szervezet megfelelő kiépítéséről és bocsássa a tanácsok rendelkezésére a kiszélesített érdekképviseleti szervezet fenntartásához szükséges pénzügyi fedezetet. Amikor az Országos Földmívelésügyi Tanács a mezőgazdaság érdekképviseleti szervezetének sürgős kiépítését kéri s e kívánság indokoltságát nyomatékosan hangsúlyozza, egyben a következőkben előterjeszti az érdekképviselet kiépítésére vonat-