Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
XII. ÉRDEKKÉPVISELET
kodás sikere igen nagy részben annak szakszerű előkészítésén és az adottságok részletes ismeretén, valamint azok gondos mérlegelésén múlik. Ezeknek a kérdéseknek tekintetében mezőgazdasági érdekképviselet jelenlegi szerveit — az előzőkben már előadottaknál fogva — nem tartom illetékeseknek 3 , ezért mezőgazdaságunk újjáépítési tervgazdálkodásának előkészítésében rendelettervezet értelmében a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok, valamint demokratikus követelmények figyelembevételével létesülő tanácsokat meghallgatni kívánom. A tanácsok összeállításánál a mezőgazdasági népességet képviselő és a mezőgazdasággal foglalkozó szervezetekre voltam figyelemmel-. Ennek megfelelően rendelettervezetem tagságot biztosít a Magyar Parasztszövetségnek, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének, az Újgazdák és Földhözjuttatottak Országos Szövetségének, a Földmívesszövetkezetek Országos Központjának és a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központnak. Tagságot biztosít továbbá rendelettervezetem a szakigazgatás és a szakszerűség képviselőinek is. Elnökeiket, alelnökeiket a demokrácia kívánalmának megfelelően a tanácsok maguk választják. Hangsúlyozni kívánom, hogy a tanácsok létesítése csak átmeneti időről szól, a mezőgazdasági érdekképviselet újjáalakulásával létesítendő testületi szervek működésének megkezdésével a tanácsok megszűnnek. Az előadottak alapján a földmívelésügyi tanácsok és az Országos Földmívelésügyi Tanács létesítését szükségesnek tartom, tisztelettel kérem ezért a t. Minisztertanácsot, hogy a csatolt rendelettervezetemnek a minisztérium rendeleteként való kiadásához hozzájárulni szíveskedjék. A tervezetet az igazságügyminiszter úrral letárgyaltam. Sokszorosított. — UMKL FM Előterjesztések 1946—238. Az előterjesztést a Minisztertanács 1946. december 6-i ülésén bizonyos módosítással elfogadta, majd 1946. december 10-én megjelent a földmüvelésügyi tanácsokat létrehozó 24 070/1946. ME sz. rendelet. 1 A felszabadulás előtt a mezőgazdasági foglalkozásúak általános érdekképviseleti szervezete volt az 1920: XVIII. tc.-kel létesített szabad társuláson alapuló kamarai intézmény. Szervezeti felépítése kifejezte a nagybirtokos osztály azon törekvéseit, hogy vezetése alatt egy szervezetbe tömörítse a munkáltatókat és munkásokat, valamint a birtokos parasztokat. A fasiszta korporációk szervezetéhez hasonlóan szervei (községi, városi, járási, vármegyei, kerületi és Országos Mezőgazdasági Kamara) kúriákból álltak. A kamarai szervezet hat kúriába sorolta a nagy-, közép-, kisbirtokosokat, mezőgazdasági munkásokat és cselédeket. Az 1944. szeptember 30-án megjelent 85 934/1944. FM sz. rendelet a mezőgazdasági kamarák szerveinek működését felfüggesztette, de a felszabadulás után sem választották meg újonnan a kamarai testületi szerveket. 1945 után a kamaráknak (öt kerületi kamara és az Országos Mezőgazdasági Kamara) csupán hivatali szervei fejtettek ki, főként véleményező jelentést és javaslatokat készítő tevékenységet. " A mezőgazdasági érdekképviselet problémáját először a Kisgazdapárt nevében Z. Nagy Ferenc képviselő a Nemzetgyűlés 1945. december 7-i ülésén vetette fel, és javaslatot tett ezzel kapcsolatosan egy törvénytervezet elkészítésére. 1946-ban elkészült a törvénytervezet, s a Nemzetgyűlés ülésein többször is napirendre került, különösen Kiss Sándor, a Parasztszövetség elnöke sürgette annak letárgyalását. A munkáspártok politikai meggondolásból ezt nem tartották sürgős feladatnak, és a szabad társuláson alapuló érdekképviseleti szervezetek önálló, közérdekű tevékenységének fenntartása mellett voltak. 3 Sem a Kisgazdapárt, sem a Parasztszövetség nem tartotta a kamarák szervezetét kielégítőnek, mivel az már nem felelt meg az agrártársadalomban végbement változásoknak, a demokrácia követelményeinek.
