Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

XI. SZÖVETKEZETI MOZGALOM

földmívesszövetkezetekkel való egyesülése is. Ez a beolvadás az egész vármegyében az év folyamán mindenütt folyamatban volt. A szövetkezeti gondolat fejlesztésére igen jótékony hatással volt az a körülmény, hogy az év folyamán előadásokon, gazdasági tanfolyamokon több községben is ismertetett a szövetkezetek előnye. Igen helyes volt a kormányzat azon rendelkezése, hogy a téli gazdasági tanfolyamokon „szövetkezeti ismeretek" címmel új tárgyat iktattak a tanrendbe. Ez elmúlt évben — ha nem is nagy számban, de láthattunk már egészen jól működő földmívesszövetkezeteket. Ezeknél a szövetkezet vezetősége, de a tagok is, mind egymást szinte felülmúlva igyekeztek a szövetkezetüket erőssé, minden követelménynek megfelelővé tenni. Ezen törekvésnek már a múlt évben is látható eredményei voltak. A Földmívelésügyi Minisztérium által a földmívesszövetkezetek részére meghirdetett szövetkezeti versenyben ugyanis vármegyénk nagyon szép helyet tudott biztosítani. A devecseri földmívesszövetkezet ezen verseny során az ország minden részéből benevezett 105 földmívesszövetkezet között a második helyet, a szövetkezeti minisztérium díjai közül pedig a harmadik díjat érdemelte ki a kifejtett munkássága alapján, a bíráló bizottság döntése szerint. Az enyingi földmívesszövetkezet pedig a hatodik helyen végzett az országos szövetkezeti versenyben. A két földmívesszövetkezet példáján felbuzdulva a többi szövetkezet is a legnagyobb munkakedvvel látott munkához, az eredmény nem lehet kétséges. A földbérlő szövetkezetek és a földbérlő csoportok munkájáról bírálatot mondani még nem lehet, mivel csak az Ősz folyamán kezdték meg a működésüket. A hozzájuk fűzött reményt azonban valószínűleg be fogják váltani. A szövetkezetek működését a tapasztalat szerint a tagokon való segíteni akarás, a rendelkezésre álló vagyon és eszközök gazdaságos kihasználása jellemezte az elmúlt évben. Meg kell azonban emlékezni a földmívesszövetkezetekkel kapcsolatban egy igen sajnálatos tényről is. A mezőgazdasági termelési versennyel kapcsolatosan a szövetkezetek részéről a legnagyobb nemtörődömség volt tapasztalható, annak ellenére, hogy a felügyelőség mindent elkövetett olyan irányban, hogy a szövetkezetek is a legnagyobb mértékben kapcsolódjanak be a termelési versenybe. Ez azonban nem történt meg. A 143 földmívesszövetkezet közül a nyári versenybe 40, az őszi versenybe pedig csupán 23 szövetkezet nevezett. Azonban csak a benevezés történt meg. Az eredmény természetesen így nem is maradhatott el, mivel a szégyenletes 24. helyen végeztek a nyári mezőgazdasági versenyben. A hivatalos szervek is egymással összeműködve mindent elkövettek, hogy a vármegyében egészséges szövetkezeti hálózat alakulhasson ki, a szövetkezet valójában az legyen, aminek lennie kell, a szövetkezeti tagok erős támasza és segítője. Sziberth Gusztáv áll. gazdasági főfelügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1949—10—165 305. 1 A jelentés első része birtokpolitikai kérdésekkel foglalkozik, ezt a megfelelő fejezetben közöljük. (Lásd a 319. sz. dokumentumot.)