Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
XI. SZÖVETKEZETI MOZGALOM
418 Sopron, 1948. (h. n.) A SOPRON VÁRMEGYE] GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE A vármegye területén 82 földmívesszövetkezet alakult meg. Ezek közül 81 cégjegyezve is van. A szövetkezetek kezelésében 18 vegyeskereskedés működik. Italméréssel foglalkozik 4 szövetkezet, bognárműhelye van 2 szövetkezetnek és 1 szövetkezetnek gépjavító műhelye. A gabonafelvásárlásba bekapcsolódott 22 szövetkezet. Továbbá részt vettek a szövetkezetek műtrágya-, textil- és bakancsakciók lebonyolításában. A múlt évhez képest a szövetkezeti mozgalom határozott fejlődést mutat. Azoknál a szövetkezeteknél, melyeknek vezetősége átérezte a szövetkezeti mozgalom jelentőségét, iparkodott a szövetkezeti életet megindítani. A földreform során juttatott vagyontárgyak legnagyobb része, kivéve a használható mg.-i gépeket (traktor), jövedelmező tevékenység kifejtésére alkalmatlanok voltak. Ezért a legtöbben abban látták a szövetkezetek célját, hogy fogyasztási téren kapcsolódjanak be a gazdasági vérkeringésbe. Erre legalkalmasabbnak látszott a vegyeskereskedések megnyitása. Kétségtelen, a szövetkezetek részére ez volt a legegyszerűbb és leggyorsabb módja egy bizonyos forgótőkegyűjtésnek. Ott, ahol megfelelő üzleti érzékkel bíró embert sikerült megnyerni az üzlet vezetésére, ott komoly üzleti forgalmat bonyolított le a szövetkezet, és sikerült a szövetkezetet anyagilag is megalapozni. Az anyagilag jobban megalapozott szövetkezetek iparkodtak az Állami Mezőgazdasági Gépszolgálattól traktorokat bérbe venni. A vármegyei javaslattevő bizottság 6 szövetkezet részére javasolt 7 traktort bérbe-, ill. tulajdonba adásra. Eddig 5 szövetkezet kapott bérbe 6 traktort. Tulajdonba szövetkezetnek a Gépszolgálat nem adott traktort, mert a javasolt traktorok HSCS és Lanz Buldogg gyártmányúak voltak, amelyek a rendeletek értelmében csak bérbe voltak adhatók. A földreform során juttatott traktorokkal a szövetkezetek a szántási és cséplési munkálatokban vettek részt. Több szövetkezeti traktor végzett bérszántást Mosonszentjános község határában is. Szövetkezeti alapon termelési szerződést kötött a répcevisi és simasági földmívesszövetkezet. Sajnos a szövetkezeti tagok legnagyobb része önálló gazdálkodást folytat, és a jól jövedelmező ipari, kereskedelmi (főleg konyhakerti magvak termelésével) alig foglalkoztak. Legelterjedtebb a megyében még a cukorrépa-termesztés. A mai árak mellett még ennek termesztéséből tudtak az újgazdák legjobban pénzelni. Az újgazdák, ill. szövetkezeti tagok szociális jólétének emelésére egyik hatásos eszköz lenne — amennyiben sikerülne őket rávenni — szövetkezeti alapon termelési szerződések kötése. A havonként tartandó vármegyei választmányi üléseken mindig kellene tájékoztatni a szövetkezetek vezetőit, milyen növényt, milyen talajon stb. lehet termelni, és milyen áron veszik át a termését. Sopron megyében a kezdő lépések már megtörténtek, amennyiben a munkaügyi felügyelő javaslatára a jövőben a MOSZK