Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
XI. SZÖVETKEZETI MOZGALOM
A tárgyévben alakult földmívesszövetkezetekkel azok száma 101-re emelkedett. Működésük termelési téren túlnyomóan kizárólag szántásban és cséplésben nyilvánul meg — már azoknál a szövetkezeteknél, melyek üzemképes traktorral és cséplőgéppel rendelkeznek. Sok esetben azonban gépi erejüket csak bérbeadással hasznosították, és nem tartották gépeiket saját kezelésben, egyrészt megfelelő szakképzett kezelő hiányában, másrészt anyagiak hiányában bérbeadás útján kívánták üzemképes állapotba hozni azokat, oly feltétellel adva bérbe egyes üzemképtelen gépeiket, hogy a bérlet lejárta után üzemképes állapotban kapják vissza. Hátrányos jelenség, hogy sok szövetkezet gépei, főként a traktorok és cséplőszekrények még mindig kijavítatlanul állanak, és nincs kilátás arra, hogy a pénzhiány miatt ki legyenek javítva, hacsak az előbbi vázolt módon nem sikerül azokat munkába állítani. Közös termelésre csak a legritkább esetekben került sor, az is csak abban az esetben, ha a szövetkezetnek juttatott legelő újragyepesítése vált szükségessé, mikor is a legelő egy részét felszántva bevetették azzal a céllal, hogy a következő években az így megtisztult területet újból befüvesítik. Egyébként a szövetkezeti tagoknál nagyon erős idegenkedés nyilvánul [meg] a közös, táblás műveléssel szemben, mivel mindenki kizárólagosan kívánja saját földjét művelni. Eltérést ettől csak szórványos esetekben lehetett tapasztalni, ez is voltaképpen csak gyümölcsös- és szőlőművelésnél fordul elő. Az év folyamán két szövetkezeti szeszfőzde működött, az egyik szövetkezeti kezelésben, a másik bérbe adva magánszemélynek. Az a láz, mely kezdetben megnyilvánult a szövetkezeteknél, hogy kereskedést és italmérést létesítsenek, erősen lelohadt, aminek részben az az oka, hogy az üzletekben lassan mindent meg lehetett kapni, ami a kollektív beszerzés szükségességét csökkentette, részben pedig kevés tőkéjük van, és az üzletvezetéshez szükséges tapasztalatok is sok helyütt hiányoztak. Említésre méltóbb tevékenység a föld mívesszövetkezetek részéről még a vetőmagkiosztással kapcsolatos tevékenység. A felügyelőség tevékenysége a földmívesszövetkezetekkel szemben általában a tanácsadás szerepét öleli fel, az alkalmankénti segítséget a felügyelőség hatáskörén belül minden esetben készségesen megadta a hozzáforduló szövetkezeteknek. Kováts Albert áll. gazdasági felügyelőség vezetője Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734.
