Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
XI. SZÖVETKEZETI MOZGALOM
Megjegyezni kívánjuk, hogy a kérésünk meghallgatása esetén a területet úgy kérjük kijelölni, hogy az a Herceghalom pusztához közel essen ugyanannyira, hogy a földek onnan megművelhetők legyenek. Ebben az esetben gazdasági épületek biztosítására nem lenne szükség, mert Herceghalom pusztáról ez a terület is kiszolgálható lenne. Részünkre olyan életfontosságú kérésünket a t. Tanács szíves jóindulatába ajánljuk. Tisztázat. — UMKL OF 1946—32 363. A levelet a Postások Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezete, valamint üzemi bizottsága nevében kilenc személy írta alá. Az Országos Földbirtokrendező Tanács utasította a Telepítési Hivatalt, hogy a postások részére a lehetőség szerint mezőgazdasági termelésre alkalmas területet jelöljön ki. 399 Budapest, 1946. március 23. ERDÉLYI TIBOR GAZDASÁGI SZAKOKTATÁSI IGAZGATÓ FELJEGYZÉSE A SZERENCSI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI NAP ESEMÉNYEIRŐL A földreform során földhözjuttatottak népes csoportja találkozott Szerencsen a földmívesszövetkezetek március 17-i nagygyűlésén. 20 földmívesszövetkezet 350 kiküldötte gyűlt egybe és zsúfolásig megtöltötte a szerencsi kultúrház hatalmas előadótermét. Itt láttuk Hernádnémeti, Tiszaluc, Gelep, Bekecs, Monok, Kesznyéten, Mád, Legyesbénye, Hernádkak, Szerencs, Ózd, Karos, Karcsa, Taktaszada, Taktaharkány, Megyaszó, Mezőzombor, Zemplénagárd, Semlyén és Tarcal községek földmívesszövetkezeteinek népi vezetőit. Több értelmiségi dolgozót is láttunk soraikban, tanulságául annak, hogy nemcsak együtt élnek a földmíves néppel, hanem velük éreznek és együtt is dolgoznak. E szövetkezeti nap munkájába bekapcsolódott a földmívelésügyi kormány és a Földmívesszövetkezetek Országos Központjának kiküldötte is, de ott voltak Zemplén megye vezetői és a szakigazgatás több képviselője. A földmívesszövetkezetek szerencsi nagygyűlése beigazolta azt is, hogy a szövetkezeti mozgalom nemcsak a nép gazdasági megsegítését tekinti egyedüli céljául, hanem a szociális kérdések megoldásának elősegítését is feladatául vallja. Fényesen igazolta ezt a szerencsi szövetkezeti napnak ama magasan kiemelkedő és példát mutató eredménye, amely a legteljesebb elismerésre méltó: ez a 20 földmívesszövetkezet ugyanis egyhangú lelkesedéssel ajánlott fel a megye ellátatlan gyermekei javára 12 q vegyes élelmiszert, így 2 q lisztet, 3 q babot, továbbá burgonyát, rozsot, kukoricát, árpát, bort és tojást, melyet a megye vezetősége oszt szét. A törpebirtokos őstermelő földmíves tehát megértette a mai nehéz idők szavát.