Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
IX. MUNKAÜGY
kasok belátták azt, hogy ha keresethez akarnak jutni, akkor feltétlenül dolgozniuk kell, valamint a reájuk bízott mezőgazdasági munkákat lelkiismeretesen végezzék. A munkaerőhelyzet kiegyensúlyozott volt, a vármegye mindenkor munkáskibocsátó vármegye volt, most a helyzet az, hogy a nagybirtokok szétosztásával ez a munkásfeleslegük megkapta a maga 4—6 kat. hold földjét, így ezen értékesítik munkaerejüket. Bihar vármegyében munkanélküliség, különösen a mezőgazdasági munkaszezonokban nincsen. A munkanélküliség leküzdéséhez nagyban hozzájárult, hogy a vármegye keleti részén, így Berekböszörmény és Körösszegapáti határában 8 olajkút van. A megye nyugati részén pedig Biharnagybajom környékén kutatnak olaj után, itt is kedvezőek a fúrási eredmények. Ezek a körülmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a vármegyében mintegy 800—1000 embernek adnak állandóan kenyeret. Ha az olajkutakat kiépítik úgy, hogy azok teljes kapacitással működjenek, akkor véleményem szerint 5—6000 embert is tudnak foglalkoztatni ezek az olajkutak, amelyek az egész vármegye munkásfeleslegét foglalkoztatni tudják. A vármegyében majdnem mindenütt, de legfőképpen és legjobban a sárréti járásban van a háziipar, szövés, fonás elterjedve, amellyel a vármegye lakossága is előszeretettel és szívesen foglalkozik, és ezzel is, amikor a mezőgazdasági munkálatok szünetelnek, igen jelentős keresethez jut. A vármegye déli részén, Sarkadon van egy cukorgyár, ez is igen jelentős számú munkást foglalkoztat. Az ősz folyamán a Fekete-Körös mentén nagyobb arányú árvíz-mentesítési munkálat volt folyamatban. A vármegye területén, különösen az északi részen mintegy 4000 kat. hold szőlő van. Ez a körülmény azt eredményezi, hogy a megyének ezen a részén minden munkáskéz foglalkoztatva van. A megye mintegy 10 000 kat. hold erdőterülettel rendelkezik. Az erdőgazdasági munkálatok, így nevezetesen az erdőkitermelések, jórészt akkor vannak folyamatban, amikor már a mezőgazdasági munkák szünetelnek, s így ennélfogva az erdőgazdaságban mintegy 1000—2000 ember talál téli foglalkozást. Az újonnan földhözjuttatottak szociális viszonyai eléggé kiegyensúlyozottak, mert hiszen az ő érdekükben sok minden megsegítés történik. Az újgazdák nagy része vetőmaggal el lett látva. Igen kedvező volt az a körülmény is, hogy a szántási hiteleket biztosították számukra, amellyel a szükséges szántási munkálatokat el tudták végezni. Az újgazdákra nagyon jó hatással van az is, hogy most már a kapott földet telekkönyvileg is nevére írják, és így az igyekezet az újgazdáknál még nagyobb lesz. Azokat a termelési terveket, valamint a földmívesszövetkezetek megalakítását, amely mind az ő érdekükben történik, még könnyebb lesz keresztülvinni. Véleményem szerint az újgazdákat nagyobb jószágakcióban kellene részesíteni, valamint apróbb mezőgazdasági felszerelési tárgyakhoz is kellene őket juttatni, mert ez mind a termelés érdekeit szolgálná... 5 A vármegyében 18 községben van gazdasági munkaközvetítő iroda felállítva. 0
