Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE
Az igásállatok létszáma fentiek szerint tehát 3012 lóból és 8262 ökörből áll. A törzskönyvezett és értékesebb tenyészállat-anyag megsemmisült. A vármegye apaállat állománya fedezi a vármegye szükségletét. A megye területén levő apaállatok arányos szétosztása még nem történt meg. A vármegye területén jelenleg meglevő nagyobb mezőgazdasági gépek fedezik a szükségletet. Az összes traktorok száma 227 db, melyből 25 db traktor nem üzemképes. A hiányzó alkatrészek összeírása folyamatban van. Az üzemanyag-ellátás terén a legutolsó napokig állandó zavarok voltak, az üzemanyag-ellátás a lehető legrosszabb volt. Sok helyen élelmiszerekért szereztek anyagot, de a legtöbb helyen úgy oldották meg ezt az égetően fontos és sürgős problémát, hogy megfúrták az olajvezetékeket, és ebből elégítették ki a szükségletet. A cséplőgépek száma 459 db és a gőzkazánoké 59 db, aratógépből eddig Pápa városa jelentett be 2 db-ot és kaszáló gépből 4 db-ot. A vármegye területén mutatkozó szántatlan területek megművelésének egyik fő oka elsősorban a már említett üzemanyagellátási zavarokra vezethető vissza. Igen nagymértékű a hiány mezőgazdasági eszközökben, nemkülönben a kéziszerszámokban, hogy a szó szoros értelmében vett legelemibb mezőgazdasági munkálatok végzéséhez is elégtelen. A vármegyében a földek kiosztása a földbirtokreform során rendelkezésre álló földterületek nagyságához igazodott, alapelvül véve a földigénylők számát és ennek megfelelően egyes helyeken 10—15 holdat, míg kevesebb földdel rendelkező községekben 2—5 kat. holdat kaptak, mert az igénylők nem voltak hajlandók áttelepülni. A földbirtokreform végrehajtásával kapcsolatban, mint legfontosabbat megállapítani kívánom, hogy a vármegye területén a vármegyei földbirtokrendező tanács még meg sem alakult, és így természetesen tevékenységét meg sem kezdhette. 3 A földhivatal végez bizonyos ezzel kapcsolatos munkákat, de a megyei tanács, mint ilyen, a vármegyében földbirtokreformmal kapcsolatban nem fejt ki munkát. A helyszínen azt állapítottam meg, hogy a Miniszter Úr nem nevezte ki még a tanács elnökét, illetőleg annak 3 tagját. Viszont vannak olyan személyek, inkább pártpolitikai okikból, akik ezt a bizalmat előlegezve már a tanács[i] bélyegzővel ellátott határozatokat, döntéseket hoznak és továbbítanak. Ilyen formában ezen a téren a legnagyobb bizonytalanság uralkodik, nincs tisztában senki azzal, hogy jogos vagy jogtalan-e a földjével kapcsolatos eljárás. Hogy véglegesen kapott-e földet vagy az arról szóló határozatot az újabb tanács meg fogja változtatni, ilyen és hasonló szempontok azok, melyek miatt az új földhözjuttatottak sok helyen nem művelik meg földjüket azért, mert nem biztosak abban, hogy a földet jogosan birtokolják-e, és így hiábavaló munkát nem akarnak végezni. A tanácsnak ilyen tevékenysége miatt a földreformmal kapcsolatban vármegyei adatok csak részben állnak rendelkezésre. Amint a mellékelt kimutatásból 4 látható, a megye területén kiosztható földterületek: 123 486 kat. hold, ebből 98 825 kat. holdat osztottak ki 22 347 igénylő között. A földhözjuttatottak száma 16 988 5 . A helyzetet legjobban megvilágítja a mellékelt levél 6 , melyet fenti helyzet tisztázása érdekében a megyei földhivatal ügyvezetője intézett kérésemre Miniszter Úrhoz.
