Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

IX. MUNKAÜGY

és az első időszakra, amely június hó 30-ig tartott, alacsonyabb béreket állapított meg. A munkabérhatározat ellen Aradszky György békéscsabai munkaadói bizottsági tag nyújtott be fellebbezést a tengeri részes munkáira vonatkozó szártermés kiadása ellen. Az Országos Munkabér-megállapító Bizottság június hó 7-én hozott véghatározatával az előterjesztésben foglaltaknak helyt adott, és a munkáltatónak a tengeriszár terménynek tüzelővel (lehetőleg tengeriszárízékkel) stb. való megváltására elővételi jogot biztosított. A hivatalosan megállapított munkabéreket (napszámbéreket) csak a vármegye egyes helyein tartották be, helyenkint annál többet, illetve kevesebbet fizettek a munkáltatók. A forint bevezetése óta a napszámbérek a következőképpen alakultak a vármegye területén: Élelmezés mellett: I. o. munkásnak 12—15 Ft li. o. munkásnak 8—12 Ft III. o. munkásnak 6— 9 Ft Élelmezés nélkül: I. o. munkásnak 10—12 Ft II. o. munkásnak 8—10 Ft III. o. munkásnak 6— 8 Ft A mezőgazdasági munkások munkafegyelme a múlt évihez képest sokat javult. Most már nemcsak az alkalomszerű, nagy keresetet biztosító munkaalkalmat keresték, és feketézéssel sem foglalkoztak annyira, kivéve az inflációs időszakot, hanem a komoly termelőmunkát választották. 4. A MUNKAVÁLLALÓK ÉS AZ UJ FÖLDHÖZJUTOTTAK SZOCIÁLIS HELYZETE Az év elején úgy a munkavállalók, mint az új földhözjutottak elég nehéz helyzetben voltak, amennyiben a magas munkabérek következtében nem jutottak elég munkaalkalomhoz. Ugyanis nagyon sok gazdaságban maguk a gazdák végezték el családtagjaikkal együtt a munkákat. Azonkívül a munkások gabonakészlete elég korán elfogyott, így a megélhetésük az új termésig rendkívül nehéz volt. Az infláció is sokat rontott a helyzetükön, mert az árak rohammértékben emelkedtek, annyira, hogy a bérek emelése korántsem tudta azokat követni. Később azonban az aratás megkezdésével lényegesen javult a helyzetük a munkásoknak, amennyiben az új kenyér, a kereseti lehetőségek javulása és a pénzstabilizációban vetett bizalom kedvezően befolyásolták a mezőgazdasági munkavállalók és az új földhözjutottak szociális viszonyait. Az 1946. évben általában az mondható, hogy az új földhözjutottak elég sok nehéz-