Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

1 Az említett rendelettel a földmüvelésügyi miniszter a dunántúli megyék felszabadítása után Fejér, Győr-Moson, Komárom-Esztergom, Veszprém megyébe Gonda Bélát miniszteri biztosnak nevezte ki. 2 Fejér megye déli része Előszállás, Alsószentiván, Vájta december 4-én, Székesfehérvár súlyos harcok árán 1945. március 23-án szabadult fel. 3 A szétszórt aknák és egyéb robbanóanyagok Fejér megyében a mezőgazdasági munkák során még 1946-ban is több ember életét oltották ki. I Székesfehérvárott 7000 lakásból 6000 rongálódott meg a háború során. s Lásd a 15. sz. dokumentum táblajegyzetét. 6 A jelentéshez öt melléklet tartozik. Ezek a megye vetésterületét, birtokmegoszlását, a földreform eredményeit stb. elemzik. 7 Az FM adatgyűjtése alapján Fejér megyében 1945 nyarán 22 468 szarvasmarhát, 13 398 lovat és 3199 juhot tartottak nyilván. b Az adatokat 1945 májusában a Fejér megyei Földbirtokrendező Tanács szolgáltatta. 9 A földreform előzetes eredményeinek megállapítása céljából az Országos Földbirtokrendező Tanács a megyei földhivatalok részére 1945 nyarán statisztikai adatgyűjtést rendelt el. Eszerint Fejér megyében 397 980 kat. holdat vettek igénybe, és 28 722 juttatott között 198 461 kat. holdat osztottak szét. 10 A rézgálic, legáltalánosabb permetezőszerünk gyártása 1945-ben szinte teljesen megszűnt, s ez a szőlőtermelés terén súlyos károkat okozott. II A termelési bizottságok a vármegyében csak 1945 őszén kezdtek megalakulni. 12 Ez a tulajdonjogi bizonytalanság még később is igen negatívan hatott az újgazdákra. A földek visszavételéről szóló reakciós hírverés sokszor komoly zavart okozott a falvakban. 13 A mezőgazdasági munkabér-megállapító bizottságok által megszabott bérekről van szó. Ezeket a bizottságokat az 1945. március 5-én kelt 31 374/1945. FM sz. rendelet hozta létre a mezőgazdasági, erdőgazdasági, állattenyésztési, halászati, kert- és szőlőművelési, gyümölcstermelési, selyemtermelési, méhészeti munkák munkabéreinek megállapítása céljából. 14 A földművelésügyi miniszternek a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz intézett 1945. május 18-i átiratáról van szó, amelyben a zárolt vetőmagkészletek felszabadítását, a németek és nyilasok által visszahagyott csekély igásállat-állománynak az igénybevétel alóli mentesítését, a kézi munkaerőnek a közmunkák alóli felmentését kérte. 18 Budapest, 1945. június 5. HELYZETJELENTÉS VESZPRÉM VÁRMEGYÉRŐL Hivatkozással Miniszter Úr 4399/1945. I. sz. rendeletére, az alábbiakban teszem meg jelentésemet Veszprém vm. mezőgazdasági és termelési helyzetéről. Veszprém vm. a háborús cselekmények hatásának Fejér vármegyéhez hasonlóan a legtartósabban múlt év karácsonyától f. év március végéig volt kitéve.

1 A háborús események természetesen minden mozgást, közlekedést, munkát megakadályoztak. A közigazgatási szervek a közbiztonság teljes hiánya következtében egészen a legutolsó időig alig fejtették ki tevékenységüket. A komoly értelembe vett mezőgazdasági munkákról az elmúlt tavaszi hónapokban beszélni sem lehet, a munka 3—4 héttel ezelőtt kezdődött. A legfokozottabb mértékben érvényesülnek ebben a megyében azok a nagy kiterjedésű aknásított területek, melyek pontos területét és fekvését ter-