Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VIII. BIRTOKPOLITIKA, A FÖLDHÖZJUTTATOTTAK GAZDÁLKODÁSA

igénybe. A megyei titkárok jelentései szerint ennek magyarázata a papság és a kulákság agitációjában kereshető, a sümegi járás Nyírád községében a pap nyíltan rémisztgeti a lakosságot, hasonlóan erős az agitáció Győrszentmárton községben is. Ezek a nehézségek azonban az összefogó jelentéshez képest csak kismérvűek és helyi jellegűek. A földbérlő szövetkezetek megalakulásáról egymás után érkeznek be jelentések, eddig 216 megalakult földbérlő szövetkezetet jelentettek, és sok helyről jött jelentés, ahol a megalakulás folyamatban van. A földművesszövetkezetek keretén belül megalakult bérlőcsoportról 33 helyről kaptunk jelentést. A földbérlő szövetkezetek közös termelésére sehol nincsen erőszak, ugyanakkor Szabolcs megyében Kállósemjén, Nyírbogdány, Kemecse, Sóstóhegy községekben táblás művelést kérnek. Hasonlóan kollektív művelést akarnak Tarcal-Hódostanyán 100 holdon 26 taggal és Sárospatak-Alsóhatáron 110 holdon 16 taggal. Sopron megyében a megyebizottság és a FÉKOSZ megyei titkára kérdőíveket küld ki az alakulóban levő földbérlő szövetkezeteknek, hogy beszámolhassanak helyzetükről, az esetleges hiányokról, mint pl. igaerő-, vetőmag- és üzemanyaghiány stb. Az egész országban általános kérés az, hogy a földbérleti rendelettel kapcsolatban bérlethez jutott kisparasztok kölcsönvetőmagot kapjanak, hogy így a munkát megkezdhessék. A jelentésekből nagy általánosságban kitűnik, hogy a pártok és a tömegszervezetek, a földalap, a közigazgatás szervei munkájukat jól végzik (az egyes helyeket kivéve), és a földbérlő bizottságok lassan a munkájuk végéhez közelednek. A kulákság és a papság által megindított agitációkat és propagandát kezdi visszaszorítani annyira, hogy néhol már maga a kisparasztság áll szemben a reakcióval, mert tudja azt, hogy ez a kishaszonbérleti rendelet nyújt segítséget és ad földet a még föld nélkül maradt nincstelen parasztságnak, és tudja, hogy ez nagymértékben fogja csökkenteni az eddig oly sok gondot okozó munkanélküliséget. Elvtársi üdvözlettel Kelemen István központi titkár Tisztázat. — Pl Arch. 276. f. 2/8—89. 1 A jelentés a nagyobb bérletek igénybevételéről intézkedő, 1948. augusztus 29-én megjelent 9000/1948. Korm. sz. rendelet végrehajtásáról számol be. A rendelet célja elsősorban az volt, hogy a földreform során földhöz nem jutott és részben munka nélküli agrárproletárokat bérlet formájában földhasználathoz juttassa; továbbá, hogy elindítsa földbérlő szövetkezetek, illetve a földművesszövetkezeteken belül alakítandó bérlő csoportok létesítésével a kollektív gazdálkodást; végül, hogy csökkentse a gazdag parasztok gazdasági és társadalmi súlyát.