Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VIII. BIRTOKPOLITIKA, A FÖLDHÖZJUTTATOTTAK GAZDÁLKODÁSA

juttatottak megsegítésére, szántási hitel, vetőmagakciók, állatvásárlási segélyek útján igyekszik az újonnan földhözjuttatottak nehéz helyzetén segíteni. Az elmúlt esztendőben immáron a második éve, hogy katasztrofális aszály következtében a termés igen alacsony volt, úgyhogy az újonnan földhözjuttatottaknak még a fejadagjuk sem termett meg. A vármegye területén most már minden községben működik a földművesszövetkezet, mely tőle telhetőleg mindent megtesz a földhözjuttatottak megsegítésére. Bihar vármegye területén Szerep községben, Hosszúhát pusztán 300 kat. holdon 1 állami birtok van. A kiosztott házhelyek száma 6020 körül mozog, a házhelyek nagysága 4—800 •-ölig terjed. A házhelyek ügye még mindig nincs véglegesen rendezve, nagy részük még mindig nincs birtokba adva, ennek oka az, hogy az igényjogosultak a műszaki költségeket nagyrészt még mindig nem fizették be. A háborús események következtében félbemaradt tagosítási eljárást 1947. évben Bihartorda és Esztár községekben folytatták, míg Darvas községben a tagosítási munkálatok befejezést nyertek. Ingatlan-elővásárlás a vármegye területén 1947. évben nem fordult elő. Az ingatlanforgalom az elmúlt esztendőben igen szűk keretek között mozgott, mert igen kevés föld cserélt gazdát. A haszonbérbe kiadott földekért kat. holdanként 80—200 kg búzát fizettek a bérlők. A kishaszonbérbe adásnál a hivatalosan megállapított bér volt az irányadó. Horváth Pál áll. gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 305 Szekszárd, 1947. augusztus 30. A TOLNA VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE A vármegye termelési helyzete szempontjából igen rossz időben kezdődött meg újból a svábok kitelepítése. A mezőgazdasági őszi munkák, a talaj elő készítő munkák a legtöbb helyen nemcsak a szárazság következtében szünetelnek, hanem azért is, mivel a sváb lakosság, jövőjét illetőn teljes bizonytalanságban él, és így nem hajlandó a szükséges munkák elvégzésére. A kitelepítéssel kapcsolatban számos község úgyszólván üresen áll, a svábok megszöknek, a városban és a határban bujkálnak, terménykészletüket és állatállományukat ismeretlen helyekre elmenekítik. Tartani kell