Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

A vármegyei gazdasági felügyelőség formailag április végén kezdte meg működését, a valóságban azonban csak május hó közepén. Kezdetben két központi tisztviselővel dolgozott, az elmúlt napokban számuk négyre emelkedett, míg a járásokban két gazdasági felügyelő működik. A tavaszi mezőgazdasági munkálatok megindításánál csak az alispán és a főispán szaktanácsadójaként működtek. A gazdasági felügyelőség eddig 1057 q üzemanyagot osztott széjjel. A felügyelőség különböző adatok összegyűjtésével foglalkozik, amelyeket úgy a minisztérium hírszolgálati ügyosztályához, mint az orosz parancsnoksághoz továbbított. A gazdasági felügyelőség működése kizárólag ilyen térre szorítkozott, a termelés munkájánál sem kezdeményezői, sem irányítói tevékenységet nem fejtett ki. A termelést akadályozó okok összefoglalhatók az alábbiakban: a magyar hatóságok részéről megnyilvánuló erélytelenség a termelés egész vonalán kifejezésre jut a termelés munkájában. Nincs olyan szerv, amelyik a legsúlyosabb helyzetben levő vármegye mezőgazdasági termelését irányítaná, az erőket összefogná és a szükséges intézkedéseket erélyesen végrehajtaná. Termelési bizottságok még nem alakultak.

11 Semmiféle pozitív intézkedés nem történt sem az üzemanyag-ellátás, sem az igásállatok felszabadítása és arányos elosztása terén, sem az aknák felszedése, sem a tengeri és napraforgószár eltakarítása érdekében. Nem történt intézkedés az apaállatok vármegyei arányosítása ügyében, valamint azon Futura-terménykészletek ügyében, amelyek az oroszok által a zár alól felszabadítva, de a raktárhelyiségből kihányva, mint hatalmas nemzetgazdasági értékek pusztulnak. Ugyancsak nincs intézkedés a móri szőlővidék termésének biztosítása érdekében a rézgálic és mész beszerzésévei kapcsolatban. A földbirtokreform átmeneti nehézségeinek kiküszöbölése és ennek a vontatott mederben történő lefolyása a mezőgazdasági munkásság munkaerkölcsének meglazulásához vezetett, mert sokszor nem meri megművelni azt a földet, amelyet a földbirtokreform során kapott, azzal a megokolással, mert úgyis visszaveszik.

12 Hiba a termelés érdekében az is, hogy egyes járásokban még nem kezdte meg a működését a gazdasági felügyelőség. Az elpusztult baromfiak pótlására nem történt semmi intézkedés. A vármegye területén sok helyen a traktorkezelők nem hajlandók dolgozni a bizottságok

13 által megállapított alacsony munkabérek miatt, mert részben ingyen, részben pedig egészen minimális bérért kötelezték őket a munkára. Végül a mai helyzet természetes adottsága az, hogy az emberek a hosszú harcok után úgy elfáradtak, hogy szinte nem találják értelmét a munkának. A termelést akadályozó okok leküzdésére és a termelés folyamatosságának zavartalan biztosítása érdekében Fejér vármegye területén az alábbi intézkedéseket tettem. Kifejezetten felszólítottam úgy a fo-, mint az alispán urat, hogy a termelés egész területén a rendeletek végrehajtására és a termelés biztosítása érdekében a legnagyobb eréllyel járjanak el. Csak így biztosítható, hogy a most kiadott rendelkezések végrehajtassanak és ezzel a termelés érdekét szolgáljuk. A termelés irányítására hivatott vármegyei gazdasági felügyelőséget utasítottam intézkedéseim gyors és azonnali végrehajtását illetőleg azzal, hogy a termelési bizottságok felállításával, azokkal együttműködve, de a szakirányítást megtartva nagyobb lendülettel és a mai időkben szük-