Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VIII. BIRTOKPOLITIKA, A FÖLDHÖZJUTTATOTTAK GAZDÁLKODÁSA

293 Szombathely, 1945. augusztus 24. Tisztelettel jelentem, hogy Vas vármegyében a kishaszonbérletek haszonbére nem mutat emelkedést. Ellenkezőleg, a földbirtokreform végrehajtása következtében az eddig földtulajdonnal nem rendelkezők földhöz jutása folytán, inkább némi csökkenés észlelhető a haszonbérekben. A szokásos haszonbérek kishaszonbérlet esetében a vármegyében szántónál és rétnél egyaránt 100—250 kg búza mennyisége között mozognak, a talaj minősége és az ingatlan piacoktól való távolsága szerint. Olvashatatlan aláírás magyar állami gazdasági felügyelő, h. hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Földbirtokpol. Főo. 1945—30—72 021. 294 Budapest, 1946. június 1. • RÉSZLET A MAGYAR NEMZETI BANK KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNA K JELENTÉSÉBŐL: AZ INGATLANFORGALOMRÓL ÉS A FÖLDBÉRLETEKRŐL Az ingatlanforgalom csekély és a föld rendszerint termények vagy állatok ellenében cserél gazdát. Általában egy kat. holdért 40—60 q búzát vagy egy tehenet adnak; Heves megyében legutóbb 3. kat. hold föld 2 db 2 éves csikó ellenében cserélt gazdát. Földbérletek terén leggyakoribb a feles bérlet. Egyes községekben, ahol az újonnan földhözjutottak nem rendelkeznek igásállatokkal és a termeléshez szükséges eszközökkel, a feles bérletnek olyan formája alakult ki, hogy a bérlő a termés feléért elvégzi a fogatos munkákat, az összes kézi munkát pedig a föld tulajdonosa szolgáltatja. Más községekben, ahol a gazdálkodó nem képes egymaga földjét megművelni, a munkabér pedig túl magas, a gazdák kénytelenek földjüket felszántva a termés harmadáért odaadni. (Duna—Tisza közi Mezőgazd. Kamara.) Ahol a bérbeadás terményért történik, ott egy kat. hold bérlete 1—2 q búza és az összes adók.