Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VIII. BIRTOKPOLITIKA, A FÖLDHÖZJUTTATOTTAK GAZDÁLKODÁSA

291 Budapest, 1946. március 14. A 600/1945. sz. ME rendelet végrehajtása során földhöz és házhelyhez juttatott lakosság igen nagy nehézségekkel küzd. Felszerelése hiányos, állatállománya igen kevés, trágyát előállítani alig képes. Azok a földhözjuttatottak, akik már meglevő földjeik kiegészítéséhez kaptak új területet, tehát már a földreformot megelőzően is mint hivatásos földmívesek gazdálkodtak, feltétlenül jobb helyzetben vannak az ún. nincstelenekkel szemben. Az új földhözjuttatottak legnagyobb része állatállománnyal egyáltalán nem rendelkezik, így földjeiket bérfogattal vagy kirendelt traktorokkal igyekeznek megmunkáltatni. Sajnos a fogat és a traktorok száma a múlt évben a vármegye területén oly kevés volt, hogy a szántások csak a legnagyobb nehézséggel voltak elvégezhetők. Nagy nehézségeket okozott a ló és ökörfogatok takarmányozása, ui. az újgazdák takarmánnyal nem rendelkeztek, így a kirendelt fogatoknak takarmányellátásáról nem tudtak gondoskodni. Ennek ellenére a szántóterületnek mintegy 33%-a őszi gabonával be lett vetve és mintegy 42—45%-a, beleértve az őszi vetéseket, fel lett szántva . . } Kovács Sándor m. áll. gazd. főfelügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1946—10—152 175. 1 A földosztást áttekintő részt kihagytuk. 292 Szekszárd, 1945. június 27. A TOLNA VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE A földreform lebonyolítása következtében előállott termelési helyzet megítélésében csupán helyi ismereteim alapján tudok foglalkozni, éspedig a vármegye északi felét illetőleg, ahol nagy általánosságban a termelés helyzete úgy jellemezhető, hogy a művelt növények közül főleg a tavasziak termőterületében történtek eltolódások. Legnagyobb vesztesége van az ipari és kereskedelmi növények vetésterületének, melyek