Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VIII. BIRTOKPOLITIKA, A FÖLDHÖZJUTTATOTTAK GAZDÁLKODÁSA

birtokos ajánlja fel ingatlanát megművelésre haszonbérlet, valamint feles bérlet formájában. Általában a városhoz vagy községhez közel eső szántóterületeket hajlandók csak a haszonbérlők bérbe venni, illetve feles bérletbe kivenni. A helységekhez közel fekvő mintegy 10 km-es körzetben a jó minőségű lucernát, búzát és kukoricát kifogástalanul megtermő szántókért 150—200 kg búza, 50—100 kg kukorica haszonbérletet fizetnek kat. holdanként.

2 Ily bérösszeg mellett a haszonbérbe vevő adók fizetését, közterhek viselését nem vállalja. A közepes, vagy gyengébb minőségű talajok és a helyiségektől 10 km-en kívül eső szántóterületek után az 1945/46. gazdasági évre kialkudott haszonbérleti összeg kat. holdankint az előbb említetten aluli. Vannak helységek és területek, ahol az évi haszonbérleti összeg nem éri el a 100 kg kenyérgabonát. Hajdú vármegyében, különösképpen Debrecen sz. kir. város területén általában igen sok területet kínálnak fel haszonbérlet vagy feles bérlet formájában. Azonban a kereslet a haszonbérletek, illetve feles bérletek után jóval alul marad a kínálaton, aminek magyarázata abban rejlik, hogy Hajdú vármegye területén nem áll rendelkezésre sem fogaterő, sem gépi erő a szántóföldi területek megműveléséhez és ezen felül nincs sem a földtulajdonos birtokában, sem a bérbe vevő tulajdonában megfelelő mennyiségű vetőmag. Az 1944/45. gazdasági évben általában az összes előző évben kötött haszonbérleteket felmondották. A bérbe vevők és a bérbe adók igen sok esetben feles haszonbér mellett kötöttek egymással megállapodást. Miután a 32 300/1945. FM számú rendelet 2. §-a

:{ módot adott a haszonbérletek felmondására, e jogukkal haszonbérbe vevők csaknem kivétel nélkül éltek, a haszonbérlet fizetését pedig ugyané rendelet 4—7. §-aiban

4 előírtak szerinti összegben teljesítették. Vigh István vm. gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Földbirtokpol. Főo. 1945—30—72 021. 1 Az 1945. március 23-án kelt, de csak június 20-án megjelent 32 300/1945. FM sz. rendeletről van szó, amely a földhaszonbérletek vitás kérdéseit rendezte. 2 1945-ben a haszonbérletek díja megyénként elég eltérő volt, de uzsorajellegű bérletek ritkán fordultak elő. A bérleti díjakat a Csongrád vármegyei Gazdasági Felügyelőség így állapította meg: „A haszonbérlő köteles arany koronánként 12 kg búzát haszonbérben fizetni. Az I. osztályú szántóföldek után, továbbá közgazdaságilag jó fekvésű, tehát piachoz és vasúthoz közel fekvő gazdaságok után esetleg 16 kg búza lehet koronánként a haszonbér. A jószágállomány beszolgáltatása megegyezés szerint. A harmados művelésnél a tulajdonos ad igát, szerszámot és vetőmagot, a harmados csak a kézi munkaerőt adja. Termésnél az összes kiadások után, ide értve az arató- és géprészt, a termésnek a

/

3-át a tulajdonos, l

/a részét pedig a harmados kapja meg. A baromünevelés és a beszolgáltatás megegyezés szerint. Feles bérleteknél az összes kiadásokat közösen viselik, ide értve az arató- és a géprészt is. Az ezen felül fennmaradó termés feles. Természetesen az igaerőt, a szerszámot a feles adja. Tanyás ingatlanoknál a feles a tulajdonosnak kat. holdankint 1 kg baromfit köteles beszolgáltatni, de nagyobb •