Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

semre bocsátotta a felügyelőség minden mezőgazdasági adatát, azokat a vármegyei felügyelőség bélyegzőjével látta el. Megállapítottam, hogy a járások is csak ideiglenes megbízott felügyelőkkel vannak ellátva, akik megbízásukat részben a vármegye volt alispánjától, részben a vármegye úgynevezett gazdasági főfelügyelőjétől kapták. Földmívelésügyi miniszter által kinevezett gazdasági felügyelő a vármegye területén nincs, sőt ilyet a vármegye nemzeti bizottsága nem is fogad el, azzal, hogy Ők nagyobb urak a miniszternél is.

8 Ezek után megállapítani kívánom, hogy a gazdasági felügyelő Komáromban éppen úgy foglalkozik a kereskedelemmel, fakiutalásokkal, valamint párttagok toborzásával, mintha nem is állana a termelés szolgálatában. Tevékenysége minden vonalon érvényesül, legkevésbé a gazdasági felügyelői teendők ellátásában. Megemlítem, hogy a régi gazdasági felügyelők még Észak-Komáromban laknak, de munkahelyüket még nem keresték fel. Az apaállatok legnagyobb részét a német csapatok elszállították ugyan, így a ménesbirtokokról az összes méneket is, a megmaradt csekély állatokat a Vörös Hadsereg vette igénybe, mely körülmények folytán a vármegye területén apaállathiány mutatkozik. Az állattenyésztő egyesület munkája még nem indult meg, az egyesületi vezetők és tisztviselők még távol vannak. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara még névleg sem szerepel Komáromban, a felszabadulás utáni működését még nem kezdte meg. Komárom vármegyében nagymértékben jelentkezik a munkaerkölcs hiánya, mely kifejezetten a pártok egymás közti harcára vezethető vissza. Munka helyett állandóan politizálnak, szervezkednek, naponta elnököt választanak, ahelyett, hogy a gazdák kapálnának és a földek gyommentesítését végeznék.

9 Nagymértékű elhanyagoltság észlelhető a baromfiállomány körében, és ennek szaporítása és tenyésztése érdekében semmiféle intézkedés nem történt, ugyancsak nem történt intézkedés a tengeri- és napraforgószár eltüntetése érdekében. A vármegye 20 olajütővel rendelkezik, melyek nagy része a villanyerő hiányában üzemképtelen. Napraforgómagból a jelenlegi készlet 1000 q, melynek sajtolása folyamtban van...

10 Gonda Béla gazdasági felügyelő Tisztázat. — UMKL FM Term. Főo. 1945—43—20 340. 1 Nagyigmánd, Kisbér 1945. március 28-án szabadult fel. 2 A továbbiakban a közmunka-kötelezettséget ismerteti. 3 Egy korábbi jelentés szerint a megye lóállománya 63, sertésállománya 72, szarvasmarha-állománya 65, juhállománya 92%-kal csökkent 1944-hez viszonyítva. 4 A melléklet a megye gesztesi és tatai járásában végrehajtott földreformról közöl részletes adatokat. 5 Helyesen: földigénylő bizottságok. fi A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló, 1945. március 18-án megjelent 600/1945. ME sz. rendeletre céloz. 7 Borsod és Komárom megyében a juttatottak egy része ipari foglalkozást is űzött, illetve bányamunkás volt. A földreformrendelet ugyan nem szólt ezen kettős foglalkozásúak földhöz juttatása-