Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

dést mutat, de a gazdák tenyésztő kedve a jó sertésértékesítési viszonyok mellett még csak fokozódni fog, úgyhogy a számbeli emelkedés a minőségi színvonal emelkedésével karöltve biztosítva van. A törvényhatósági állattenyésztési alap az elmúlt esztendőben 178 db kant vásárolt. Hússertés-tenyésztésünkben már viszonylag kedvezőtlenebb helyzet alakulásával állunk szembe. Hússertést ugyanis leginkább a sváb lakosság kedvelte, kiknek anyaga a kitelepülés folytán továbbtenyésztés szempontjából kiesik, miután jogutódaik sem kellő kedvet, sem megfelelő tenyésztési és tartási munkákat nem ismerik. Ha a kitelepítés lezárul, a hússertés-tenyésztés terén is lehet némi rögzítésre számítva a tenyésztés ügyét előbbre vinni. IV. JUHTENYÉSZTÉS Vármegyénk juhállománya 1947. évben már emelkedést mutatott. Az állományunk általában véve az úgynevezett Tolna megyei sváb „cikta" birka, ami egy kevert gyapjasjuhállományt kíván megnevezni. A svábok ugyanis leginkább felkarolták az udvaros juhtartást. Ennek a juhtartásnak egyoldalú, kimondottan gyapjútermelő iránya volt, amiből a svábok az ő harisnyáikat és egyéb ruházati cikkeiket házilag állították elő. A cikta birkába a rackajelleg dominált. Vármegyénk köztenyésztésben levő anyaállománya 26 931. A kosok létszáma pedig 504 db, tehát 1 kosra átlag 53 db anya jutott. A juhtenyésztés iránt a telepítés során megváltozott népesség részéről általában nem nagy az érdeklődés. Az elmúlt évben a tenyésztői kedvet még fokozta a gyapjút helyettesítő pamutféleségek beszerzésében mutatkozó hiány, aminek fedezésére a juh szükségszerűnek bizonyult. Felismerve a fenti körülményeket, a juhtenyésztés terén nem annyira számbeli, mint inkább minőségbeli javításra, és a juhtenyésztő gazdáknál a juhok vegyes hasznosítására való törekvés a vármegye állattenyésztési célkitűzése. A törzskönyvezés során továbbra is a magyar fésűsmerinó a tenyésztési cél, ahol a termelési adatok alapján történő szelekcióval kívánjuk megfelelő tenyészanyag előállításáról való gondoskodást végrehajtani.. .* V. BAROMFITENYÉSZTÉS Elmúlt évi baromfitenyésztésben igen nagy károkat okozott részben a baromfivész, részben baromfikolera, részben pedig fehérhasmenéses fertőzések következtében. Ez a veszteség már a múlt évekre visszamenőleg is mutatkozott, miután a bacilusgazdák évről évre továbbfertőzik az újonnan keltetett állományunkat. Igen kedvezőtlen volt a B. pullorum

2 fertőzés folytán a csibék keltetési arányszáma is. Állami keltető telepeink Bonyhádon, Bogyiszlón és Iregszemcsén a hiányokat pótolni nem