Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

SZARVASMARHA A megye állománya részben magyar tarka, kis részben magyar és csekély hányadá­ban borzderes. Jelentős azonban a fajtajelleg nélküliek száma a természetes fajtakeve­redés következtében... 2 A magyar tenyészirány a vármegye területén állandóan erősödik. A szarvasmarha­tenyésztés minőségi színvonalának emelése az elmúlt évben megakadt, mert a koráb­ban beszerzett nemes apaállatok elvénültek, azok pótlására anyagi lehetőség nem volt. Az állattenyésztési alap gyenge anyagi állapota következtében a köztenyésztésnél mutatkozó szükségletet nem hogy minőségi apaállatokkal nem tudta, hanem mennyi­ségileg sem volt pótolni képes. Csupán az elmúlt év második felében sikerült idegen­ből jobb származású apaállatokat beszerezni, az állattenyésztési alap anyagi megerő­södése azt is megengedte, hogy Svájcból 2 db bikát vásároljunk. A jövőre vonatkozó­lag tehát megvan az a remény, hogy a megtorpant minőségi fejlődést fokozni tudjuk. A köztenyésztésben levő bikák gondozása, takarmányozása és használata egyál­talán nem kielégítő és megnyugtató. A tehénállomány az igásállatok megcsökkenése következtében nagyobb számban igázás alatt áll, a folyó évi katasztrofális takarmányhiány következtében, a takarmá­nyozás elégtelen volta miatt a szaporulat minőségi színvonala is csökkent. LÓTENYÉSZTÉS A vármegye lóállománya a háborús viszonyok következtében úgy számbelileg, mint a minőség szempontjából erősen lecsökkent. Bár a Nyugatról történt visszaszivárgás és a csikók növekedése folytán az állomány az előbbi évhez viszonyítva emelkedést mutat, a létszám azonban a korábbinak csupán néhány százaléka. A lóállomány kívá­natos elszaporodását úgy mezőgazdasági, mint közlekedési okok elengedhetetlenül szükségessé teszik. A lóállomány, beleértve a kétéves csikókat is, 50%-a a kancákból tevődik össze. Ezen állomány fedeztetéséről részben magán, részben pedig állami mének útján volt gondoskodva. A vármegye területén kihelyezett állami mének száma 30 db volt, míg magánosok kezén 40 db mén fedezett. Az engedélyezett mének száma elégtelennek bizonyult és a legnagyobb hibája az, hogy a mének a vármegye területén nem egyen­letesen vannak elhelyezve. A háborús átvonulásokkal kapcsolatban sok hucul és öröklődő hibában szenvedő selejtes kancaanyag került a vármegye területére. A jobb minőségű kancák törzskönyvezése megkezdődött. Az elmúlt év folyamán 483 db kanca lett a törzskönyvbe felvéve, 163 db pedig előjegyezve. A lóállományunk színvonalának emelése a m. áll. lótenyésztési felügyelőség mun­kájának megindulása következtében jó úton halad, ha nagyobb akadályok nem jön­nek közbe, a régi színvonal nagyon szívós munkával elérhető lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents