Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

a jelenlegi létszámot eddig tartózkodott bevallani, azonban már eddig is megállapítható, hogy bikákban felesleg is fog mutatkozni, és lehetséges lesz a rászoruló megyék részére bizonyos számú tenyészbika áthelyezése. A vármegye területén a törzshatósági bikákon kívül még orosz kézen volt bizonytalan származású, de valószínűleg törzskönyvezett bika is fel volt lelhető, azok összeírása és összegyűjtése, számbavétele, valamint minősítése folyamatban van. A traktorokban és gőzekékben nem volt változás a múlt évihez képest. A vármegye területén 185 db traktor üzemképes, azonban ebből 80 db benzinüzemű, így annak hiánya miatt a termelésbe nem volt beállítható és jelenleg is üzemen kívül áll. A 185 db traktorból 78 db-nak ekéje nincsen, ezen felül 78 db üzemképtelen, javítható bizonyos alkatrészek pótlása után. Gőzekékből 8 db áll rendelkezésre, 1 db üzemképtelen. Az üzemanyag terén olajban és különösen benzinben van nagy hiány. Gázolaj és petróleum beszerzése eddig nem ütközött nehézségbe. A földreform végrehajtásával kapcsolatban beszerzett adatok a következők: a földreform előtti gazdák száma 35 015 volt 379 494 kat. holdon, míg a végrehajtás után a gazdaságok száma 37 086-ra emelkedett. A holdak száma nem változott. Részletes kimutatást csatolom.

2 Megváltás alá került 230 gazdaság 96 009 kat. holdban, az elkobzott birtokok száma 1655 volt 20 210 holdban, az állami gazdaságokból 5 lett igénybe véve 1371 holdban. Az elosztott föld összesen 1890 gazdaság után 117 ezer 590 hold. Az összes kiosztott föld 84 363 hold, amely 14 266 igénylő között osztatott szét. A kiosztásra nem került föld 33 227 kat. hold. A vármegyében jelentős szőlősterület nincsen, a Hangyától mindössze 57 q rézgálic utaltatott ki, amelyet azonban eddig különféle okok miatt Budafokról nem hoztak el. A szőlő fejlődése és a várható termés jó, peronoszpóra eddig nem mutatkozott. A vármegyei gazdasági felügyelőség április hó 4-én kezdte meg működését. Az orosz csapatok március hó 28-án vonultak be Győr városába. A hivatal vezetője, dr. Székhelyi Imre gazdasági felügyelő április 4-én kezdte meg működését. A hivatal helyiségeit csak április hó 18-án kapta vissza . . .

3 A termelést akadályozó okok nagyrészt a hadicselekmények következtében állottak elő. Az iga- és gépi erő, valamint a kézi erő hiánya, nem kevésbé pedig a közbiztonság csekély volta, az üzemanyag késői kiutalása és hozzáférhetetlensége idézték elő, és aszerint enyhék vagy súlyosabbak, ahogy a csapatok hadműveleteik következtében több-kevesebb ideig tartózkodnak a nevezett területeken. A lakosság a kiállott izgalmak következtében fásult volt, nehezen indította meg a termelőmunkát, részben a rendelkezésre álló eszközök hiányában. A közigazgatási szervek alispán hiányában nehezen működtek és nem nyújtottak olyan támogatást a felügyelőség részére, mint ahogy az kívánatos lett volna a termelés érdekében. Nem alakultak meg a termelési bizottságok, a földigénylő bizottságok viszont nem a rendeletnek megfelelő módon működtek, ami sok fellebbezésnek volt indítóoka. Nem történt még intézkedés a tenyészállatok, valamint az igaerő arányosítására, elosztására sem, ami miatt épp a legműveletlenebb területek gazdái szenvedtek. Nem